A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Kormos László: A Magyarországi Református Egyház.levéltárai
b) Dunamelléki Egyházkerület Levéltára A Dunamelléki Református Egyházkerület iratai 1204-től kezdődnek. Maga a kerületi iratanyag legrégibb darabja azonban az 1625-ben kezdődő egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve. E jegyzőkönyv előttről származó iratanyagok különböző adományok formájában vagy letétekként kerültek a levéltárba. Az egyházkerület történetéről, életéről szóló legfontosabb kútfő a kerületi közgyűlési jegyzőkönyvsorozat, melyet nagyrészt a püspökök maguk vezettek. E protokollumokon kívül az egyházigazgatási iratok csak a 1 8. század közepétől vannak meg. Utólagos rendezésük 1 839-ben történt; az iratanyagot betűrendbe osztották. Az így képzett iratokhoz mutatók állnak a kutatás rendelkezésére. Ez az ún. Pető-féle regestrum. Az egyházigazgatási iratok iktatása csak 1 884. november 1 -tői kezdődik folyamatosan, melyekhez tárgymutató indexek készültek. A püspöknek külön kezelt elnöki iratai külön állagként csak 1922-1958-ból vannak. Az egyházkerületi bírósági iratok 1764-től 1944-ig őrzik az egyházi bírói tárgyalások és végzések iratait. Főiskolai, középiskolai és alsóbb iskolai iratai a levéltárnak (köztük a Theológiai Akadémia iratai is) 1 841 -tői 1944-ig rendezettek. Az egyházkerülethez 11 egyházmegye tartozott, s az egyházmegyék és az egyházközségek iratai közül az egyházkerületi levéltár több egyházmegyei és egyházközségi iratot őriz, amelyek között legrégibb a Solti Egyházmegye iratanyaga, amely 1691 tői kezdődik, és a Pesti Egyházmegye 1719. évtől kezdődő iratanyagával. A levéltár fondjegyzéke a belső és a külső fondok jelzésével tájékoztat az egyházközségeknél kint levő iratok forrásértékéről is. A Dunamelléki Egyházkerület általános és egyháztörténetileg értékes forrásanyaga a protestáns ágensek összegyűjtött iratai 171 8-tól 1861 -ig, melyek kiegészítői a Tiszántúli Egyházkerületben őrzött (1606-, illetve 1687-től kezdődő) iratoknak. A pesti commissió (1720-1731 ) és az ún. Acta religionaria varia, mely az ágostai hitvallású evangélikusokkal kapcsolatos irategyüttes, az 1721 -1 824 közötti periódusban rendelkezik történeti értékű anyaggal. Említésre méltó a levéltár családi iratainak gyűjteménye, mint kitűnő forrás 1204-től. A kisebb családi iratokon túlnő a Ráday-család levéltári anyaga (1 204-1936). Iratainak egy részét Benda Kálmán publikálta. Gazdaságtörténeti jelentőségűek a Ráday-leváltár anyagából az 1265-től 1 905-ig terjedő időszakból való iratok.
