A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Kormos László: A Magyarországi Református Egyház.levéltárai
vitathatatlan. A peregrinus diákok, a külföldi tanulmányutak, a külföldi alapítványok iratai európai összefüggésű történetirányító eszmei áramlatok feltérképezésében fontos forrásanyagot tartalmaznak. A körleveles jegyzőkönyvek korabeli magyar politikai, felsőbb hatósági rendelkezésekkel egészítik ki a magyar történelmet kutató munkáját, sőt levéltári feljegyzésekben honfoglaláskori történeti nyomokra is bukkanunk; így pl. a tusnádi templom falán levő, egy vagyonösszeírásban feljegyzett ékírásos maradványra. A forradalmi haladó irányzatok szellemi hátterének egyházi levéltári forrásai a tudományos kutatás előtt közismertek. Egyháztörténeti jelentőségű anyagunk bőségét külön nem is kell említeni, de református egyházi levéltáraink művelődési történeti kutatások elsőrendű bázisai, sőt több jelentős nyomda-, színház-, ipartörténeti értékű irat található református egyházi levéltárakban. Különösen fontos forrásanyagunk irodalomtörténeti jelentősége; iróink, költőink életrajzi adatainak és irodalmi munkásságának kútfői. A református egyházi források - a fentiekből kiderül - komoly gazdaságtörténeti adatokkal is szolgálnak, különösen az alapítványok, alapítványi birtokok, a díjlevelek, az egyes intézmények, kollégiumok, iskolák, egyházhatóságok gazdálkodásáról vezetett könyvek, hitelügyletek s az egyházközségek, gazdasági bizottsági jegyzőkönyvek stb. A kánoni vizitációs jegyzőkönyvek, az egyes levéltárak gyűjtötte adattárak (Debrecen, Sárospatak) a helytörténetírás kincsesbányái. Földreformokra vonatkozó jegyzőkönyvi bejegyzések gazdagítják e forrásokat, s általában a Rákóczi-szabadságharctól, olykor a török időktől fogua a harci eseményeket is tükrözik. Hadtörténeti jellegűek azok a krónikák, melyek anyakönyvekbe, omniáriumokba, jegyzőkönyvekbe, külön gyülekezeti krónikákba jegyeztettek fel, vagy - mint pl. az 1 944. évi háborús események - püspöki rendelkezésre készült jelentésekben őrződtek meg. Nem elhanyagolandó a statisztikai adatok felkutatása közben a református egyházi levéltárakban fennmaradt, II. József kora óta rendszeresen, folyamatosan megőrzött egyházközségi, iskolai összeírások, anyakönyvi adatok, párbér könyvek stb., melyek a népességi fluktuációról is képet adhatnak. Ezekben családtörténeti kutatásnál is számba vehető források vannak. A néprajzi kutatásnak napjainkban történő fellendülésében az egyházi levéltári források még számtalan feltáratlan anyaggal segíthetnek. Komoly jelentőségűek azok a református levéltári források, amelyek az ifjúsági egyesületekről és más különböző egyesületi munkákról adnak képet; feltárják a népfőiskolák, a falukutatások, a telepítési akciók - napjainkig elfelejtett vagy félreértett - történetét, mely a haladó történetírás búvópatakjaként feltörőben van (SDG, KIE, Bethlen Gábor Szövetség, Szeretet Szövetség, Jó Pásztor misszió stb.).
