A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Kormos László: A Magyarországi Református Egyház.levéltárai
KORMOS LÁSZLÓ: A Magyarországi Református Egyház levéltárai 1. A Magyarországi Református Egyház levéltárainak történeti kialakulása a reformációtól napjainkig A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának gyűjtése a reformáció utáni időben, az egyházkerületek kialakulásával egyidejűleg kezdődött, de levéltárrá érésük időszakát általában a 1 7. század második felére tehetjük. A levéltári anyag rendezése és külön állandó levéltári helyek kijelölése a 1 9. században ment végbe. A református levéltári anyag őrzését és gondozását eleinte az egyházi hatóságok székhelyein: egyházkerületi szinten a püspökök (superintendensek), egyházmegyei szinten az esperesek, egyházközségi szinten pedig a lelkészek végezték. A Magyarországi Református Egyház - Erdély kivételével - a reformáció százada ban még 5 egyházkerületben szerveződött. Ez első reformációi szervezetről szól Debreceni Ember Pál Historica ecclesiae reformatae c. munkája (Lampe által Utrecht, 1 728. kiadva), melyhez az első bevezetőt Kocsi János, a debreceni református kollégium múzeumában mint superintended írta 1 708. május 3-án. E szerint a reformáció utáni században az 5 superintendencia (Baranyai, Tiszáninneni, Tiszántúli, Dunáninneni és Dunántúli Egyházkerület) összesen 34 egyházmegyét képzett. A Carolina Resolutio alatti egyházkerületi és egyházmegyi új felosztások némi változtatással történtek. Kialakult - a Baranyai kerület beolvadásával és némi átcsoportosítással - a Dunamelléki és a Dunántúli Egyházkerület, s így 4 egyházkerület létesült. Ráday Pál próbálkozása a Tiszántúli Egyházkerület megosztására nem sikerült, s a Tiszántúli Egyházkerületben - a Zarándi Egyházmegye elpusztulása mellett - a 13 ősi egyházmegye megmaradt a török idők és a Rákócziszabadságharc utáni 1 734. évi számbavételre, átmeneti összevonásoktól és osztódásoktól eltekintve. Új beosztást az 1821 -22. évben készítettek, de lényeileg az egyházkerületek és egyházmegyék autonómiája megmaradt. Néhányat névváltoztatással, valamint egyházközségi átcsoportosítással szerveztek újjá. Az első világháború utáni területi rendezések során az egyházmegyei csonkulások csak a második világháború utáni egyházszervezet keretében oldódtak fel, s 1952. július 1. utáni állapot szerint jelenleg a Magyarországi Református Egyház 4 kerületében összesen 27 egyházmegye van a következő beosztásban:
