A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

I. A Levéltári forráskiadás - Bán Péter: A dézsmajegyzékek új forráskiadásáról

61 -120 stb. kévés csoportokat képeztünk, és abszolút számban, valamint százalékos arányban megadtuk a családok eloszlását, a felsorolt kéveszámhatárok között. A megoszlási gyakorisági táblázat csak a dézsmaterületek és a vármegye összes adózójának szintjén készülhetett; az egyes falvakban a statisztikai értékelhetőséghez túlságosan alacsonyak lettek volna az arányszámok. Itt sem mertünk prekoncepciókat konstruálni; a vagyonilag különböző helyzetű csoportokat nem nevezhettük el gazdag-, szegényparaszti vagy egyéb rétegeknek. - A statisztikai számításokat mindig a tized tételeivel és csak az őszi gabonára és a borra végeztük el. A tavaszi gabonaféléket termelők száma általában kevés, továbbá, mennyiségüket a kaszás aratás folytán gyakran adták meg a bizonytalan nagyságrendű cumulusban vagy a kéveszámot szintén elfedő falcaturában, jugerumban. Ismertetett forráskiadási elveink és induló gyakorlatunk bizonyára nem tökéletes. A jobbításra irányuló tanácsokat, észrevételeket szívesen vesszük. Másfelől magunk is szeretnénk ösztönözni a kollégákat a kamarai és püspökségi tizedjegyzékek kiadására, hogy a magyar történettudomány ezáltal is minél maradéktalanabb képet alkothasson a kései feudális korszak makroés mikrofolyamatairól. Jegyzetek 1. ILA Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai. In: A történeti statisztika forrásai. Szerk. KOVACSICS József. Bp. 1957. - Másik alapvető munkája: A dézsma adminisztrációja. Levéltári Közlemények 1940-41. 223-249 p. 2. SZABÓ István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Bp. 1954. 3. N. KISS István: 16. századi dézsmajegyzékek. Bp. 1960. 4. Magyar Országos Levéltár, Magyar Kamara Archívuma, Regesta Decimarum (E 1 59). 5. Heves megyei Levéltár, XII-3/c. Az állagban az 1804-ben csökkentett területű egri egyházmegye egészéről, s időben visszamenőleg a kamarai korszakból másolt összeírások is találhatók. 6. Az összeírások meglehetősen részletes - évekre, évtizedekre elnyúló - publikálása mellett azonban egyelőre nem áll szándékunkban közzétenni a begyűjtött dézsma felhasználásával kapcsolatos számadásokat, a ratio-k felülvizsgálati anyagait, hordójegyzékeket, nyugtákat, a tizedszedőknek adott utasításokat s általában a pusztán adminisztrációs iratokat. Tanúságaikat természetesen hasznosítjuk forráskiadványunk szerkesztésekor, különösen az 1570-es évektől, amikor már számosabban maradtak ránk. 7. Jó példát szolgáltat a betűhív közlés szükségére az Egri Völgy 16. századi latinus nevei közül a „Barsay" vezetéknév. 1548-ban ezt az egyik jegyzéken a fenti formában rögzítették, a másik összeírás „Barse" alakban örökítette meg. Feltehetően egyazon személyről volt szó - a Mattheus keresztnév azonos, s az adott lajstromon mindig csak az egyik családnévvel -, így elképzelhető, hogy a .Barsay"-t mint francia-vallon nevet a fonetikus írásmóddal torzították „Barse"-re. 8. Első, 1 548-as füzetünknél máris egy „fertalia" űrmértékbe botlottunk, s valószínű méretét egy 1561. évi Szolnok megyei lajstrom megjegyzései segítségével állapítottuk meg.