A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Cselényi István: A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség Levéltára
LANDESZMAN GYÖRGY: Magyar Zsidó Levéltár Tisztelt Szekcióülés! A magyarországi zsidó hitközségek mai alakjukban általában a török hódoltság után létesültek. A középkori zsidó települések Mohács után felszámolódtak, a levéltári anyag szétszóródott, elpusztult. Egyetlen héber nyelvű oklevél került elő, amely Ausztriába vetődött, s mint bekötési táblát használták fel. Az oklevél 1495-ben Magyarországon készült, és egy soproni házeladásról szólt a Zsidó utcában. Erről Scheiber Sándor írt a Magyar Zsidó Oklevéltár XVI. kötetében (Bp. 1 974. 5-6 I.). Á németek bejötte - 1944. március 19. - előtt a hitközségek csaknem mindenikének rendezett vagy kevésbé rendezett levéltára volt. Többnek egészen az alakulásáig visszanyúlóan. Ezeknek segítségével készülhettek el a különböző hitközségek monográfiái, amelyek kb. félszázra rúgnak. Hadd emeljük ki az egykor gazdag levéltári anyagból az abonyi, bonyhádi, cecei, hőgyészi, kaposvári, lovasberényi, nagykanizsai, paksi, rohonci, székesfehérvári hitközségeket. Sajnos, nem mindegyikről készült el a monográfia. A német megszállás és a deportálás következtében néptelenné vált vidéki hitközségek levéltári anyag csaknem teljességében megsemmisült. Szövegét csak annak ismerjük, amelyet valamely folyóiratban vagy gyűjtőmunkában publikáltak. Ezeket a Magyar Zsidó Oklevéltár fölvette, és beillesztette a megfelelő helyre. . A felszabadulás után a hazatérők kifosztott zsinagógákat, felégetett hivatali helyiségeket találtak. Kivételt csupán a bajai, debreceni, miskolci, pécsi, szentesi és szegedi hitközségek képezték, ahol egészben vagy nagyobb részben megmaradt a levéltár. A Pesti Hitközség levéltári anyagának egyrésze is megerősödött. Sajnos a régebbi keletű anyag elveszett. Az Óbudai Hitközség levéltárának nagy része még időben a Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteménybe került, s ott rendezetten és katalogizáltan a kutatás rendelkezésére áll. Számolni kell azzal, hogy a korai kivándorlók is vittek magukkal hitközségi levéltári anyagot, s ezek fel-felbukkannak a hazánkon kívül megjelent monográfiákban. Egyébiránt ezek a monográfiák alig vagy egyáltalán nem támaszkodnak írásos anyagra, ezért nincs túl sok történeti értékük, inkább mártirológiák mint szakkönyvek. - Továbbá: biztosan sok irat lappang még országon belül is, magánkézben. Szintén tény, hogy az elhagyott hitközségek levéltári anyagából egyes iratokat - különösen anyakönyveket - a helyi állami
