A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Cselényi István: A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség Levéltára

CSELÉNYI ISTVÁN: Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség Levéltára A levéltár Központja Nyíregyházán van (Bethlen Gábor u. 5.), s emellett két külső részleggel rendelkezik: Arancson (Kossuth u. 42.), amely az egykori Máriapócsi Szent Bazil Rend iratait őrzi, valamint Mucsonyban (Ady Endre u. 8.), amely átveszi és őrzi a Miskolci Gör Kat. Apostoli Exarchátus iratait. A Hajdúdorogi Gögög Katolikus Egyházmegyét a magyar ajkú görögkatolikusok mintegy két évszázados küzdelmes törekvései nyomán 1912. május 6án Ferenc József király alapította, majd 1912. június 8-án X. Pius pápa kanonizálta „Christifideles Graeci" kezdetű bullájával, kifejezetten a magyar nyelvű görög szertartású hívek számára. Az új egyházmegye kormányzását 191 2. november 1 7-én a pápa ideiglenesen Papp Antal munkácsi püspökre bízta, ezzel megkezdődött az egyházmegye önálló élete, s ezzel az időponttal kezdődik szoros értelemben vett saját levéltári anyaga is. A görög szertartású magyarság korább/ története visszanyúlik az elömagyarság koráig. Mivel azonban a bizánci szertartás hazai hívei és monostorai magyar jellegű egyházmegyei szervezettel nem bírtak, a bizánci szertartású magyar hívek idővel a Kárpátaljára betelepülő rutének Munkácscsernekhegyi monostorának, majd az abból 1493-ban kialakuló Munkácsi Püspökségnek, az Erdélyben élő görög szertartású magyarok pedig a román püspökségnek joghatósága alá kerültek, s templomaikban kénytelenek lettek az ószláv, illetve román liturgikus nyelvet használni. A ruténekkel együtt részesei lettek az 1646. évi ungvári uniónak, illetve az erdélyi románok egy részével együtt az 1697. évi gyulafehérvári uniónak. De az uniált munkácsi püspökök sokáig csak „vicarius ritualis"-ai (szertartási helynökei) voltak az egri püspöknek, míg végül 1 771 -ben a Munkácsi Egyházmegye kánoni megerősítést nyert, püspökei megyéspüspökök lettek. Az uniótól kezdve jó két és fél évszázadig az unitus (gör. kat.) magyarság történetének dokumentumai elsősorban az Egri Érseki Levéltárban, továbbá a Munkácsi Egyházmegye, kis részben az abból 1 81 8-ban kihasított Eperjesi Egyházmegye és némileg az erdélyi román egyházmegyék levéltáraiban volnának kereshetők. A görögkatolikus magyarok mozgalmukat intenzívebben 1868-ban indították meg, amikor is 52 magyar egyházközség küldöttei Hajdúdorogon kongresszusra gyűlve tervszerű akciót kezdtek a magyar nyelvű liturgia szentesítéséért és külön magyar görögkatolikus püspökség létesítéséért. Az eredmény azonban még évtizedekig váratott magára. Egyelőre meg kellett elégedni azzal, hogy Pankovics István munkácsi püspök 1873-ban felállította a Hajdúdorogi Püspöki Külhelynökséget. Ez 1913-ig állt fenn, amikor is az új egyház-