A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Vető Béla: Evangélikus Országos Levéltár
VETŐ BÉLA: Evangélikus Országos Levéltár Az Evangélikus Országos Levéltár eredete szerint több mint másfél évszázados múlta tekint vissza. Az Evangélikus Egyetemes Egyházi Levéltárból fejlődött a Magyarországi Evangélikus Egyház központi levéltára. Az 1735 óta fennállott négy egyházkerületi (szuperintendencia) 1774 óta tartott együttes gyűléseinek iratait levéltárszerűen együtt őrizték, éspedig eleinte a pozsonyi evangélikus lyceum levéltárában helyezték el. így az Evangélikus Egyetemes Egyházi Levéltár kezdetei a 18. század végére tehetők. 1814-ben az akkori egyetemes egyházi felügyelő önálló egyetemes egyházi levéltár létesítését kezdeményezte Pesten. A Pesti Evangélikus Egyház épületében (a mai Deák téren) elhelyezett levéltár elé a közvélemény a hivatalos iratok őrzésén kívül azt a feladatot is tűzte, hogy a magyarországi evangélikus egyház történetének felderítését és megírását elősegítse. Az európai történettudomány fejlődésének megfelelően a múlt kutatását megbízható, szilárd alapokra és kritikailag megrostált adatokra törekedett helyezni. E cél elérése érdekében a levéltárban igyekeztek összegyűjteni minél több egyháztörténeti írott emléket, megszerezni az egyházközségekben őrzött nevezetesebb iratok jegyzékeit és a fontos iratok másolatait. Ezt a törekvést leginkább Schedius Lajos egyetemi tanár, az első egyetemes egyházi levéltáros képviselte. A levéltár megszervezésének, az emlékek gyűjtésére irányuló mozgalomnak egyik eredménye volt, hogy Janlcovich Miklós könyv- és régiséggyűjtő a levéltárnak értékes iratgyűjteményt ajándékozott. Ő ajándékozta a Oarpzov-család irathagyatékát kínáló aukción 1 804-ben megvásárolt nagy emléket, Luther Márton 1542-ben saját kezűleg írt, eredeti végrendeletét. Ezzel együtt egy eredeti Luther-levél is a levéltár birtokába került. Melanchthontól szintén van autographon a levéltárban. A következő évtizedekben is párhuzamosan haladt az egyházkerületek együttes gyűléseivel és az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő tevékenységével kapcsolatban létrejött iratok elhelyezése, és nagyobb irat- és kéziratgyűjtemények megszerzése. A mecénások a közhangulat hatása alatt támogatták az iratgyűjtő akciót, azok a lelkészek pedig, aki kapcsolatban állottak velük, igyekeztek ilyen irányban ébren tartani figyelmüket. A legnagyobb sikert Bauhofer György budai lelkész érte el, akinek hatása alatt a nádor evangélikus vallású felesége, Mária Dorottya főhercegnő jelentős összegért kéziratsorozatokat vásárolt. A levéltár gazdagodása szükségessé tette, hogy a Deák téri iskolaépületen belül időnként új helyiséget keressenek az anyagnak, de ott maradt a 20. század elejéig. Ekkor az Ollói út 24. számú ház udvarán
