A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Beke Margit: Az esztergomi prímási és főkáptalani levéltár

(1876) c. munkáját egyebek között. Megtalálható Kemp Mihály (1 792-1 865) levéltáros irathagyatéka is, akinek rendezését a levéltárban nyomon követhetjük. A kanonokok között többen voltak, akik eljutottak az érseki rangig, mint pl. Szelepcsényi György, Batthyány József, Rudnay Sándor. Az Acta Radicalia a főkáptalan jogbiztosító iratait tartalmazza. Ebből az anyagból került legtöbb oklevél a Mohács előtti gyűjteménybe. A tulajdonukhoz tartozó községeknek gazdasági ügyei, jogai, határjárások, vásártartás, úrbéri szabályozás, misszilisek találhatók a községek abc rendjében. A helységeknek egy része ma Csehszlovákiához tartozik, néhány maradt Magyarországon, mint pl. Bernecebaráti, Dág, Esztergom, Dorog, Tokod, Kesztölc, Dömös, Tát. Itt helyezték el a nagyprépost, olvasókanonok, éneklőkanonok és őrkanonok levelezéseit. Olvashatók az esztergomi társaskáptalani prépostság, a dömösi, óbudai prépostságok, a nyitrai és nógrádi, gömöri és honti, barsi, komáromi és sasvári főesperességek ügyei. Egy-egy oltárhoz kapcsolódó alapítványokkal összefüggő aktákat - Szent Péter és Pál, Krisztus teste, Szent Katalin oltárok - ide sorolták be. Amint a felsoroltakból kitűnik, a káptalan egyes tagjaival és tisztségével összefüggő akták találhatók ebben a sorozatban. Egyes uradalmak a szemináriumok ellátását célozták, ezért a szemináriumokról való feldolgozás enélkül nem képzelhető el. Kisebb mennyiségben kutatható anyag országgyűlési iratok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek és tizedügyekkel foglalkozó részek. A káptalani javadalmakra vonatkozó iratokat jelzi a Capsa Ecclesiastica (1525-1787), Egyházi tartót jelent. Az olvasókanonoknak a káptalani ügyintézés során keletkezett iratai önálló egységet képviselnek az Archívum lectorale-ban (Olvasókan on oki levéltár, 1521 -1885). Az országgyűlési akták, helytartótanácsi és kamarai leiratok, megyékkel folytatott levelezés, a bazilika, az érsek, a kanonoki kinevezéseket illető iratok mellett a káptalani levéltár és könyvtár, javadalmi összeírások is megtalálhatók. Az Acta Sollicitatura (A káptalan kezelésére bízott alapítványi hivatal iratai, 1693-1859) az alapítványokra vonatkozó elszámolások iratanyaga. Jogi iratok találhatók az Acta processualia et judiciaria (Peres és jogi iratok, 1 661 -1 867). Érdekes, a nép életére, körülményeire fényt derítő adatok vannak az Acta sedis dominalisban (Úriszéki iratok, 1 792-1 848). Gazdaságtörténészek számára értékes adatokat őriz az Uradalmi levéltár (1650-1945) különféle községekre, számvevőségre, erdészeti naplókra, leltárakra vonatkozóan. Találunk iktatókönyveket (közélelmezési, erdészeti), jegyzőkönyveket, főkáptalani gazdasági igazgatósági és kormányzói rendeleteket, gazdasági levelezéseket, továbbá pénztári, gazdasági, szőlőváltsági naplókat stb.