Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei IV. 1980. március 8. - 1989. szeptember 24. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 16. Levéltári segédletek 9. (Budapest, 2011)
Bevezető
megfelelő rendben. Az adott testület megnevezését és jelzetét a kötet fejlécében tüntettük fel. Az egyes napirendek előtt jelöltük az ülés dátumát, az ülés jellegére vonatkozó megjegyzéseket (rendkívüli, kibővített, együttes vagy zárt), az őrzési egységek, valamint a jegyzőkönyv oldalainak számát. Valamennyi ülés külön őrzési egységbe került. A főszöveg a tárgyalt napirendi pontok és alpontok szerkesztett címét, valamint a hozzá tartozó oldalszámokat tartalmazza az egyes jegyző- könyvi részek szerint (határozati jegyzőkönyv, szerkesztett jegyzőkönyv, előterjesztés, határozat, röpszavazás). A napirendi pontok után zárójelben közöltük az adott napirendre vonatkozó egyéb megjegyzéseket (napirendről levéve; névsor; csak a meghívóban szerepel), illetve lábjegyzetben az esetleges szerkesztői kiegészítéseket. A napirendek témájának pontos megállapításához nem csupán az MSZMP budapesti pártarchívumában rögzített napirendi jegyzékeket használtuk fel, hanem az ülésekről készült jegyzőkönyveket, valamint az ezekhez mellékelt előterjesztéseket, tájékoztatókat és határozatokat is, hiszen csak ezek összevetéséből lehetett pontosan megállapítani az egyes napirendi témákat. A jegyzőkönyvek határozatiak és szerkesztettek lehetnek. A határozati jegyzőkönyvekben csak a meghívottak és a hozzászólók neve, valamint a napirendi pontok és határozatok címe szerepel, míg a szerkesztett jegyzőkönyvek az egyes hozzászólások lényegét és részben az eredeti szófordulatokat is rögzítik. A jegyzőkönyv(ek) után következnek a napirendek sorrendjében az előterjesztések és a határozatok. Az előterjesztések típusát (jelentés, javaslat, beszámoló, tervezet stb.) és az előterjesztő szerv nevét a napirendi pont címében jelöltük. Ha nincs feltüntetve az előterjesztő szerv neve, akkor a Budapesti Pártbizottság, illetve a Budapesti Végrehajtó Bizottság (Bp. VB) volt az előterjesztő. Amennyiben az előadó kiléte megállapítható volt, akkor az ő nevét is feltüntettük. Az előterjesztő szerv, illetve az előadó nevének közlése ugyanis segítheti a kutatót az előterjesztésért felelős szerv anyagában történő további kutatásban. A Bp. VB a sürgős döntések, kinevezések esetében rendkívüli ülések összehívása helyett néhány esetben űn. röpszavazásokon hozta meg a döntéseket. A röpszavazásokon nem volt szükség a tagok együttes jelenlétére, csupán aláírásukkal szavaztak az adott kérdésben. A röpszavazások az időrendben következő VB-iiléshez lettek sorolva. A napirendi jegyzékek magyartalan, értelemzavaró és pontatlan megfogalmazásai esetében stiláris, nyelvhelyességi, illetve helyesírási korrekciókat alkalmaztunk, a napirendi pontokat pedig, amennyiben szükséges volt, áttekinthetőbbé tagoltuk. Meghagytuk, és dőlt betűvel jelöltük viszont az adott korszak szóhasználatát tükröző - akkor egyértelmű - fogalmakat, amelyek esetleg ma egészen mást jelentenek, és átfogalmazásuk túlságosan nehézkessé tette volna a szöveget (például: felszabadulási munkaverseny, ellenforradalom, ellenzéki-ellenséges tevékenység stb.). Nem tüntettük fel viszont az érdemi - budapesti vonatkozású - információt nem tartalmazó bejelentéseket, a következő vezetőségi ülésekről, illetve az MSZMP országos vezető testületi üléseinek időpontjáról szóló tájékoztatókat. 8