Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei IV. 1980. március 8. - 1989. szeptember 24. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 16. Levéltári segédletek 9. (Budapest, 2011)

Bevezető

megfelelő rendben. Az adott testület megnevezését és jelzetét a kötet fejlécében tüntettük fel. Az egyes napirendek előtt jelöltük az ülés dátumát, az ülés jellegére vonatkozó megjegyzéseket (rendkívüli, kibővített, együttes vagy zárt), az őrzési egységek, valamint a jegyzőkönyv oldalainak számát. Valamennyi ülés külön őrzési egységbe került. A főszöveg a tárgyalt napirendi pontok és alpontok szerkesztett címét, valamint a hozzá tartozó oldalszámokat tartalmazza az egyes jegyző- könyvi részek szerint (határozati jegyzőkönyv, szerkesztett jegyzőkönyv, előterjesztés, határozat, röpszavazás). A napirendi pontok után zárójelben közöltük az adott napirendre vonatkozó egyéb megjegyzéseket (napirendről levéve; névsor; csak a meghívóban szerepel), illetve lábjegyzetben az esetleges szerkesztői kiegészítéseket. A napirendek témájának pontos megállapításához nem csu­pán az MSZMP budapesti pártarchívumában rögzített napirendi jegyzékeket használtuk fel, hanem az ülésekről készült jegyzőkönyveket, valamint az ezekhez mellékelt előterjesztéseket, tájékoz­tatókat és határozatokat is, hiszen csak ezek összevetéséből lehetett pontosan megállapítani az egyes napirendi témákat. A jegyzőkönyvek határozatiak és szerkesztettek lehetnek. A határozati jegyzőkönyvekben csak a meghívottak és a hozzászólók neve, valamint a napirendi pontok és határozatok címe szere­pel, míg a szerkesztett jegyzőkönyvek az egyes hozzászólások lényegét és részben az eredeti szófordulatokat is rögzítik. A jegyzőkönyv(ek) után következnek a napirendek sorrendjében az előterjesztések és a határozatok. Az előterjesztések típusát (jelentés, javaslat, beszámoló, tervezet stb.) és az előterjesztő szerv nevét a napirendi pont címében jelöltük. Ha nincs feltüntetve az előterjesztő szerv neve, akkor a Budapesti Pártbizottság, illetve a Budapesti Végrehajtó Bizottság (Bp. VB) volt az előterjesztő. Amennyiben az előadó kiléte megállapítható volt, akkor az ő nevét is feltüntettük. Az előterjesztő szerv, illetve az előadó nevének közlése ugyanis segítheti a kutatót az előterjesztésért felelős szerv anyagában történő további kutatásban. A Bp. VB a sürgős döntések, kinevezések esetében rendkívüli ülések összehívása helyett néhány esetben űn. röpszavazásokon hozta meg a döntéseket. A röpszavazásokon nem volt szükség a tagok együttes jelenlétére, csupán aláírásukkal szavaztak az adott kérdésben. A röpszavazások az időrendben következő VB-iiléshez lettek sorolva. A napirendi jegyzékek magyartalan, értelemzavaró és pontatlan megfogalmazásai esetében stiláris, nyelvhelyességi, illetve helyesírási korrekciókat alkalmaztunk, a napirendi pontokat pedig, amennyiben szükséges volt, áttekinthetőbbé tagoltuk. Meghagytuk, és dőlt betűvel jelöltük viszont az adott korszak szóhasználatát tükröző - akkor egyértelmű - fogalmakat, amelyek esetleg ma egészen mást jelentenek, és átfogalmazásuk túlságosan nehézkessé tette volna a szöveget (például: felszabadulási munkaverseny, ellenforradalom, ellenzéki-ellenséges tevékenység stb.). Nem tüntettük fel viszont az érdemi - budapesti vonatkozású - információt nem tartalmazó bejelenté­seket, a következő vezetőségi ülésekről, illetve az MSZMP országos vezető testületi üléseinek időpontjáról szóló tájékoztatókat. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom