Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei IV. 1980. március 8. - 1989. szeptember 24. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 16. Levéltári segédletek 9. (Budapest, 2011)
Az MSZMP budapesti vezetése 1980 és 1989 között
Titkárság Az 1988. december 19-én elfogadott szervezeti változások keretében ismételten létrehozták az 1963-ban megszüntetett Titkárságot, amelynek feladata a budapesti vezető testületi ülések, titkári értekezletek előkészítése, megszervezése, illetve az ülések jegyzőkönyveinek vezetése, politikai elemzések készítése, az állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetők politikai koordinációs értekezletének megszervezése, a Konzultatív Tanács és a Bejelentéseket Intéző Csoport működtetése volt. A Titkárságot megalakulásától Botos Péter vezette, 1989. február 6-ától osztályvezetői rangban. A Budapesti Pártbizottság káderhatásköre Az állampárti hatalomgyakorlás alapvetően az un. nómenklatúra-rendszeren keresztül valósult meg.36 Ez a kinevezési-jóváhagyási rendszer felülírta még a pozíciók választás útján történő betöltésének - emiatt formálissá vált - követelményét is. A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy-egy pozíció akár két-három felsőbb pártszerv hatáskörébe is tartozhatott. A Bp. PB esetében mindez azt jelentette, hogy ez a testület választotta meg, illetve mentette fel a Bp. PB első titkárát, titkárait, a Bp. VB és a Fegyelmi Bizottság, illetve a munkabizottságok tagjait valamint az osztályvezetőket, azonban a titkárok és osztályvezetők kinevezéséhez a központi pártszervek előzetes egyetértésére is szükség volt. Budapesten a kerületi és a kerületi jogú pártbizottságok első titkárainak kinevezése kapcsán viszont a Bp. PB, a kerületi titkárok kinevezése kapcsán a Bp. VB gyakorolt előzetes egyetértési jogot.37 Korszakunkban kerületi jogú PB-ként működött a BRFK PB (az egész MSZMP- időszakban), a CS(V)M PB (1957-től 1984-ig),38 a Fővárosi Tanács PB (1963 és 1989 között).39 1984. július 31-étől a négy legnagyobb budapesti egyetem (BME, ELTE, MKKE, SOTE) pártbizottsága is kerületi jogú PB lett.40 A többi budapesti pártszervezet viszont nem közvetlenül a Budapesti Bizottság vezető szervei, hanem a kerületi és kerületi jogú PB-k hatáskörébe tartozott. 36 A káderhatásköri listákról és a nómenklatúra-rendszerről bővebben Id.: T. Varga György - Szakadát István: íme, a nómenklatúrák. In: Társadalmi Szemle, 1992. 3. sz. 73-96. o.; Szakadát István: Káderfo(r)gó. A hatásköri listák elemzése. In: Társadalmi Szemle, 1992. 8-9. sz. 97-120. o. 37 A Bp. PB és a Bp. VB azonban nemcsak a fővárosi pártszervezetek, hanem a budapesti illetőségű állami szervek, társadalmi szervezetek, továbbá - 1981-ig - a jelentősebb, fővárosi központú vállalatok, intézmények vezetőinek kinevezése és felmentése kapcsán is előzetes egyetértési jogot gyakorolt. 1981 után ez utóbbiak esetében a hatáskört a cég, intézmény székhelye szerint illetékes kerületi jogú pártbizottság kezébe adták át. A Bp. PB 1981-ben elfogadott hatásköri listáját Id. BFL XXXV.l.a.3. 175. őe. (1981. szeptember 17.) 38 Az MSZMP KB Titkárság iratai. (A továbbiakban: MOL M-KS-288.7.) 702. őe. Az MSZMP KB Titkárság 1984. szeptember 3-ai határozata. 39 MÓL M-KS-288.7. 171. őe. Az MSZMP KB Titkárság 1963. június 11-ei határozata. 40 MOL M-KS-288.5. 917. őe. Az MSZMP PB 1984. július 31-ei határozata. 34
