Forrai Attila - Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei III. 1970. október 31. - 1980. március 5. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 15. Levéltári segédletek 8. (Budapest, 2011)
Bevezető
politikai, a Pártépítési Munkabizottság, illetve a Testnevelési és Sportbizottság. 1976-ban pedig a Bp. PB létrehozta a Várospolitikai Munkabizottságot is.71 Határozatképesség, határozathozatal A Szervezeti Szabályzat szerint a vezető testületek akkor voltak határozatképesek, ha tagjainak kétharmada jelen volt az ülésen. A határozathozatal szótöbbséggel történt. A párt szervezete a „demokratikus centralizmus” elvére épült, ami azt jelentette, hogy formálisan ugyan az alsóbb pártszervek választották a felsőbb pártszervek tagjait, azonban nekik voltak alárendelve, ezért utóbbiak határozatai kötelezőek voltak rájuk nézve. Az alsóbb pártszervek helyi ügyekben önállóan dönthettek, de határozataik nem lehettek a felsőbb pártszervekével és a párt politikájával ellentétesek.72 * Ez a rendszer az MSZMP Budapesti Bizottságon belül érvényesült, vagyis a fővárosi alapszervezetek az adott budapesti kerületi MSZMP-szervezetnek, azok pedig a Bp. PB-nek voltak alárendelve. Osztályok Amint említettük, a pártszervezetek felügyeletében a választott vezető testületek mellett működő apparátus is fontos szerepet játszott. A Bp. PB-n a bürokratikus munkát a központi apparátus mintájára létrehozott osztályok végezték. Bár az egyes szervezetek igyekeztek felépítésüket a helyi sajátosságokhoz igazítani, a demokratikus centralizmus nevében a felsőbb szervek határozatai, utasításai kötelezőek voltak az alsóbb fokú szervekre és a tagságra is.72 így mindig központi határozatok szabták meg a szervezeti átalakulást. Az osztályok vezetőit például a Bp. VB csak az illetékes központi osztály vezetőjének egyetértésével nevezhette ki. Az MSZMP PB 1967. május 9-ei határozata után a Bp. PB-n belül a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Propaganda és Művelődési Osztály, az Ipari, Közlekedési és Városgazdálkodási Osztály, a Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály, valamint az újonnan létrehozott Közigazgatási és Adminisztratív Osztály működött.74 Az MSZMP PB 1968. november 26-ai határozata átfogóan rendezte a területi PB-k feladatkörét, munkamódszerét és szervezeti felépítését: megállapította, hogy az MSZMP KB és a területi pártszervek szervezetében változás nem indokolt, továbbra is ugyanazok az osztályok működjenek, 71 BFL XXXV. 1.a.3. 128. őe. (1975. március 2.) 5. o.; uo. 139. őe. (1976. november 1.) 23-24., 73-78. o.; BFL XXXV.l.a.4. 493. őe. (1976. október 20.) 14., 34-37. o. 72 MSZMP 1970. 509. o.; MSZMP 1975. 529-530. o. 72 Ld.: Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk.: Vass Henrik et al. Budapest, Kossuth, Budapest, 1972. 114. o. 74 MSZMP 1974.79-81. o. 32
