Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között
illetve 1962-ben még a Revíziós Bizottság tisztújítására is. 1962-ben és 1966-ban - a későbbi pártértekezletekkel ellentétben - nem szerepelt a napirendi pontok között a kongresszus irányelveinek, illetve a szervezeti szabályzatnak a megvitatása és az azokról szóló állásfoglalás kialakítása, azonban a taggyűléseken megvitatták ezeket.25 Pártbizottság Két pártértekezlet között a párt vezető szerve a pártbizottság volt. A szervezeti szabályzat szerint a pártbizottságoknak legalább háromhavonta ülésezniük kellett.26 A Bp. PB ennél általában gyakrabban, havonta-kéthavonta összeült, az 1962-es és 1970-es pártértekezlet között összesen 60 alkalommal. A pártértekezleteket követően 1962. október 31-én és 1966. november 5-én tartották meg a Bp. PB alakuló ülését, amelyen megválasztották a Bp. VB tagjait, a Bp. PB titkárait, a Fegyelmi Bizottság tagjait és titkárát, illetve az Esti Hírlap főszerkesztőjét. 1966-ban az osztályvezetők megerősítésére is ekkor került sor.27 A Bp. PB egyéb üléseinek többsége kibővített ülés volt, amelyre meghívtak kerületi és minisztériumi PB-titkárokat, a Revíziós Bizottság tagjait, a Bp. PB osztályvezetőit, esetenként a pártiskolák és tömegszervezetek vezetőit, illetve azon intézmények pártvezetőit, amelyekkel valamely napirendi pontban foglalkoztak. A IX. pártkongresszus döntése szerint 1966-ban már nem választottak a Bp. PB-be - csak tanácskozási joggal bíró - póttagokat. Megválasztásuk korábban „az illegalitás körülményei között fontos volt, mert biztosította a vezető szervek munkájának folyamatosságát”, majd a „vezetők előiskolájává és a társadalmi megbecsülés kifejezőjévé vált”. 1966-ban azonban már szükségtelen volt, hogy a vezető testületekben „kétféle jogú tagok legyenek”.28 Ugyanekkor a pártbizottsági tagok számát eggyel növelték: a korábbi 53 tag és 17 póttag helyett 71 Bp. PB-tagot választottak.29 A Bp. PB két pártértekezlet között szükség esetén behívhatott (kooptálhatott) tagokat, de számuk nem haladhatta meg a választott tagok számának 15%-át.30 A Bp. PB az MSZMP KB határozatai és a hatásköri lista alapján meghatározta a budapesti pártszervek feladatait, és ellenőrizte a kerületi pártbizottságok irányító tevékenységét, a határozatok végrehajtását. Figyelemmel kísérte a népgazdaság eredményeit, a főváros társadalmi életének fejlődését, politikai helyzetét és a várospolitikai kérdéseket, továbbá a lakosság életkörülményeit. 25 BFL XXXV.l.a.2. 3^1. őe. (1962. október 31-november 1.; 1966. november4-5.) BFL XXXV.l.a.4. 235. öe. (1966. szeptember 23.) 3., 28., 62-74. o. és BFL XXXV.l.a.2.4. őe. (1966. november 4-5.) 339. o. 26 MSZMP 1962. 480. o.; MSZMP 1966. 490. o. 27 BFL XXXV. 1 .a.3. 39. őe. (1962. október 31.) és BFL XXXV. 1 ,a.3. 71. őe. (1966. november 5.) 28 Biszku 1966. 92. o. 29 BFL XXXV.l.a.2. 3. őe. (1962. október 31-november 1.) 1/173-182., 1/283-311. o.; BFL XXXV.l.a.2. 4. őe. (1966. november 4-5.) 289-303., 345-365. o. 30 MSZMP 1962. 481. o„ MSZMP 1966. 488. o. 15
