Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Bevezető
Arte díjak kitüntettettjeit részletesen felsoroltuk, az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseknél csak a névsor meglétét jelöltük. Szükségesnek tartjuk azt is elmondani, hogy a kötet kiadásával egy időben zajlott a kötetben szereplő vezető testületi ülések digitalizálása, s az interneten is elérhető digitalizált jegyzőkönyvek előlapjai a most megjelenő napirendi jegyzékek lesznek. A bevezető tanulmányban az MSZMP Budapesti Bizottsága vezető testületéi és az apparátusi osztályok szervezettörténeti bemutatása mellett elemző ismertetésre is vállalkoztunk, azaz munkánkban túllépünk a szokványos segédletbevezetőkön. Természetesen a korszak sok szempontú, statisztikákkal és mélyvizsgálatokkal vegyített elemzése itt nem lehet feladatunk, de az általunk fontosnak vélt történésekre és szereplőkre, továbbá a szervezettörténeti változásokra is igyekszünk felhívni a figyelmet. Közöljük továbbá a bevezető tanulmányban a korszak vezető budapesti párt-tisztségviselőinek archontológiáját is. Habár a kötet a vezető testületek üléseivel foglalkozik, a titkárok, a Bp. VB- és a Bp. PB-tagok mellett közreadjuk a korszakban pozíciót betöltő kerületi első titkárok, valamint a Bp. PB-osztályvezetők és a revíziós, illetve a fegyelmi bizottsági tagok névsorát is. Emiatt viszont azokat a párt-tisztségviselőket, akik szerepelnek az archontológiában, az adott vezető testületi ülésnél nem tüntettük fel név szerint, például nem soroltuk fel tételesen a pártértekezleten megválasztott Bp. PB-tagokat. Az állampárt szervezeti felépítésének sajátosságaiból adódóan egy-egy kinevezésről formálisan több fórumon is szavaztak.7 Az archontológia összeállításánál komoly problémát jelentett, hogy a fölé/mellérendeltségek miatt nem lehetett egyértelmű kinevezési dátumokat megadni. A vezető szervek „demokratikusan”, alulról felfelé történő választások útján való feltöltése elvének - amit a párt mindenkor hatályos szervezeti szabályzata is hirdetett - és a hatásköri listákból adódó kinevezési gyakorlatnak a dilemmáját itt nem kívántuk feloldani. Mi inkább azt a megoldást választottuk, hogy ahol eldönthető volt, ott a pozíció változásának hatálybalépését jelöltük, egyébként minden dátumnál külön jeleztük, melyik testület ülésének időpontjáról van szó. Nem lehettünk következetesek, mert előfordult például, hogy egy névleg a Bp. PB-hatásköréhe tartozó kinevezésről a döntés kizárólag egy Bp. VB-ülés jegyzőkönyvében volt megtalálható. Mivel az egyes funkciók betöltése nem feltétlen kötődött pártértekezletekhez, ezért a jobb felhasználhatóság érdekében az archontológiákban szereplő személyek kinevezését és felmentésüket akkor is feltüntettük, ha azok a kötet korszakhatárain kívül estek. ' Az állampárt szervezeti felépítéséről ld. többek között: A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzat. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának jegyzőkönyve. 1962. november 20-24. Kossuth, 1963. (a továbbiakban: MSZMP 1962.). 471—486. o.; A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzata. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának jegyzőkönyve. 1966. november 28 - december 3. Kossuth, 1967. (A továbbiakban: MSZMP 1966.) 485-493. o.; Szakadát István: Az MKP, az MDP és az MSZMP szervezeti felépítéséről. http://mokk.bme.hu/archive/polszoctanl_1990/pdf/data/at_download (Letöltés ideje: 2010. január 31.) 9
