Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium 1. 1861-1869 - Levéltári dokumentáció 11. - Levéltári segédletek 4. (Budapest, 2004)

Bevezető

ről szóló jelentéseket, építési bírságokat és bejelentéseket, épületvizsgálatokat, későbbi engedélyezést, építési díj befizetését, az elkészült épületek statisztikai adatait tartalmazó dokumentumokat. Nem tartalmazza az anyag az építészi felelősség átírását, és az olyan nem kifejezetten építkezéssel kapcsolatos ügyeket, mint gyáralapítási engedély, iparjog kiadása, vagy olyan jelentéktelen beavatkozásról szólókat, mint például zsindelytető kijavítása. Azokat az építési engedélyeket, melyek megerősítik a korábban kiadott engedélyt, csak első előfordulási helyükön tüntettük fel, de az adattárat kiegészítettük az esetleges topográfiai többlet információkkal (házszám/helyrajzi szám).

Nem különböztettük meg, hogy kisalakú vagy nagyalakú tervsorozatban található-e a terv, azt sem, hogy hány lapból áll. Csak abban az esetben szerepel többször egy tervegyüttes, ha az egyes lapok címei eltérnek, vagy nem ugyanaz az építész készítette azokat (ÉB szám/évszám/abc). ÉB szám/abc/évszám, ÉB szám/törtszám/évszám korabeli téves iktatást jelöl. Az adattárban szerepelnek egyrészt a terven található információk, másrészt az iktatókönyvi bejegyzések és az engedélyezési iratok adatai is. Ahol nem található terv az építő bizottmányi tervsorozatban, ezeket az adatsorokat csillaggal (*) különböztettük meg a terveket is tartalmazó tételektől.

Fontosnak tartjuk bemutatni az építkezések időbeli megoszlását korszakunk 13 éve alatt. Az 1861-es induló adattól meglehetősen egyenletesen alakul az építkezések száma 1865-ig. 1862-ben ugyan 100-zal, 1862-ben pedig 150-nel több építési kérelmet adtak be a bizottsághoz, mint az induló évben, de az 1864-65-ös években az 1861-es évvel megközelítően egyenlő építési szándék jelenik meg. A kiegyezést megelőző évben kezdődő növekedésük feltehetően a stabilizálódó gazdasági és politikai viszonyokat jelzi. A korszak első évével összehasonlítva 1867-ben, illetve a következő évben majdnem 300-zal több engedélykérelmet nyújtottak be a bizottsághoz. A kiegyezést követően nemcsak a lakó- és bérház építési kedv nő meg, hanem megszaporodnak az ipari jellegű építkezések, a mai Városligeti fasor környékén pedig egyre nagyobb számban jelennek meg a nyaralók. Az 1867-es és 1868-as év szinte azonos számú beadványát követő két évben az építkezések száma több mint a duplájára emelkedett az 1860-as évtized első felének, tükrözve a főváros egyesítését megelőző felfutást. Majd egy újabb kétéves ciklus következett 1871-72-ben, amikor is a megelőző évtized első felének háromszorosával gyarapodott a beadványok száma, amely a tőzsdekrach következtében 1873-ban kissé visszaesett. Ismét hangsúlyozzuk, hogy rendkívül sokféle építkezés szerepel az adattárban, de a mennyiség akkor is sokatmondó, ha az arányok eltolódása nem is derül ki belőle. Érdemes lenne megvizsgálni az új építkezések és az átalakítások megoszlását, összevetni a kisszerű toldalékok és a nagy bérházépítések arányát, az ipari épületek számának változását és mindezek topográfiai elhelyezkedését.

A helyszínrajzok száma a főváros létrejöttét megelőző időszakban megnőtt, hiszen a három város egyesítésének előkészítésekor megszaporodtak a

VIII