Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium 1. 1861-1869 - Levéltári dokumentáció 11. - Levéltári segédletek 4. (Budapest, 2004)
Útmutató és forráskritikai megjegyzések
meg, ez alól csak tervek hiánya esetében tértünk el: ilyenkor ragaszkodunk az iratokban szereplő névformához. A mutatóban előrevettük a csak vezetéknévvel jelölt építtetőket, ezt a vezetéknévhez kapcsolódó egyéb megjegyzések (hagyatéka, örökösei, testvérei) követik, majd a vezetéknévpárok szerepelnek, míg végül az azonos vezetéknévhez tartozó keresztnevek betűrendben követik egymást. Nem tudtunk ragaszkodni a szoros betűrendhez, mert ekkor a feltételezhetően azonos személyt rejtő változatok nem kerültek volna egymás mellé. Testületek nevénél a beadó személyt és az esetleges további információkat a tárgy rovatban, zárójelben adtuk közre, és ezt a tárgy rovatban előforduló nevek címen külön mutatóztuk. A régi cím rovatban, ahol mód volt rá, minden esetben közöltük, kezdőbetűvel rövidítve a korabeli területelnevezést, mégha ez az ÉB-forrásokban nem is szerepelt, de egyértelműen azonosítható volt. Ahol ez félrevezető lett volna, mint pl. a Váci út/Váci utca esetében, az általunk helyesnek vélt azonosítást adtuk meg, és a régi területelnevezés hiányával (-) jeleztük esetleges tévedéseinket az azonosításban. Ha több helymeghatározást is találtunk a forrásokban (pl. T=Terézváros és V=Városliget), mindkettőt közreadjuk. A városrészek betűjele után az utcanevek a forrásokban található sorrendben olvashatók a házszám/helyrajzi szám összefüggésben. Az adathiányt gondolatjellel jelöltük. A régi utcaneveknél a magyar változatot adtuk meg egységesítve, kivéve a Karpfenstein utcát, hasonlóan Kisszugló régi írásmódjához. Meghagytuk a Konti illetve Conti utca kétféle alakját, a forrásokban szereplő változat szerint. A régi elnevezéseknél a számmal és egyéb megkülönböztetéssel ellátott utcaneveket, mivel összetartozó fogalmat jelölnek, következetesen egybeírtuk (Kétszív utca, Kékkakas utca stb.). Külterületek esetében a helymeghatározásnál a mellett, közelében megjelölés is megtalálható. Az építkezések azonosításához a már elkészült és kéziratos topográfiákat,12 valamint Mészáros György13 utcanévjegyzékét használtuk. A mai utcanevek helyesírásánál is erre a kötetre támaszkodtunk. A telkek azonosítása akkor a legbiztosabb, ha a házszám és a helyrajzi szám is megfelel a topográfia adatainak. Eltérés esetében a helyrajzi számot erősebbnek tekintettük a házszámnál, és a helyrajzi szám adata alapján soroltuk be a telket. Természetesen ez csak a Belváros, a Lipótváros és a Terézváros esetében lehetséges, mivel sem a Józsefvárosnál, sem a Ferencvárosnál nem rendelkezünk korabeli házszám-adatokkal, ezért a helyrajzi szám alapján azonosítottunk. Az is előfordul, hogy pontosan ismerjük a házszámot és a helyrajzi számot is, és ennek ellenére csak határoló utcákat tudunk megadni, mivel nagyobb területről van szó, amelyen belül egy-egy telek helyét nem lehet pontosan megállapítani. 12 Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros. Összeáll. Bácskai Vera, Bp., 1975. /Topográfiai mutatók I./; Pest város topográfiai mutatója 2. Terézváros 1-2. Összeáll. Bácskai Vera, Bp., 1982. /Topográfiai mutatók III./; Pest város topográfiai mutatója 3. Ferencváros. Összeáll. Bácskai Vera, Hídvégi Violetta, Bp., 2000. /Topográfiai mutatók IV./; Józsefváros topográfiai mutatója. Összeáll. Bácskai Vera, Kézirat. 13 Budapest teljes utcanévlexikona. Összeáll. Mészáros György, Bp., 1998. XVII
