Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)
Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt.
Budapest-Salgótar.jáni Gépgyár és Vasöntő Rt. XI lo4/a-h 1884-1948/1949/ Terjedelem: 87 doboz + 4 kötet «* 91 r.e. 9,98 ifm. A vállalatot Hirsch Fülöp alapította 1884-ben. A gépjavító műhelyként induló vállalkozás Bp. V. Fegyvergyár u. 6. sz. alatt működött. A következő esztendőben Frank Zsigmond társult be az üzletbe, egyúttal a cél közkereseti társasággá alakult át. 1886- ban a tulajdonosok vasöntödéi, gépgyártó és szerszámgyártó ipar gyakorlására szereztek iparengedélyt^ az üzemet pedig a Bp, VT, Szabolcs u. 34. sz. ésaBp, VI. Aréna ut 128. sz. alatti saroktelken álló, a Bretscher és Wessely cégtől megvásárolt gyárépületbe helyezték át. 1889-tól 1898-ig betéti társaságként működött, majd 1898- ban Babocsay /Rosenthal/ Hermann hadseregszállitó bekapcsolódásával részvénytársasággá alakult át a vállakózás: a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntó Rt, nevet felvevő társas cég alaptőkéjét l,loo.ooo koronában állapították meg. Az ekkor életre hivott salgótarjáni gyártelep vasöntödéi, valamint gépgyártó ipar gyakorlására nyert iparengedélyt. A főleg szerszámgépek, közlőmü berendezések, emelőgépek, szállító eszközök és vasöntvények gyártására berendezkedett vállalat már a századforduló idején évi átlagban 3oo munkást foglalkoztatott. A következő két évtizedben, tehát az 192o-as évek elejéig a munkáslétszám már 7oo főre emelkedett. A lendületes fejlődést az sem tudta megakadályozni, hogy 1914-ben leégett a budapesti gyártelep és csak 1915-ben kezdhette meg ismét a termelést. Az elért üzleti eredmények hasznothajtó befektetést Ígértek a banktőke számára, ezért a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az 191o-es évek közepén érdekeltségi körébe vonta; a vállalatot. 1922 áprilisában a cégszövegből kihagyták az alapítók nevét: a vállalat ez időtől kezdve- 55 -
