Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Schlesinger Alajos cég

száma közel megkétszereződött a II. világháború idején: az 193Ö. évi 6o-7o főről 1942-1944-ben llo-12o főre emelkedett. 1944 második felében az üzem, a géppark és az anyagraktár egy részét - Németországba történő kiszállítás célzatával - kitelepítették Budapestről. A németországi kivitelre már nem került sor, az elszállított értékek egy része 1945-ben visszakerült a vállalat birtokába.

Még folytak a Budapest felszabadításáért vivott harcok, amikor 1945. február 8-án a szovjet katonai vezetés alá került gyár megkezdte a termelést.Julius végéig a Vörös Hadsereg részére gyártottak tankalkatrészeket, attól kezdve - egészen 1947. októberig - kizárólag szovjet jóvátételre termeltek szerszámgépeket. A 3 éves tervben meghatározott polgári cikkek - épületvas, vaslemez, szerszámgépek, huzalok, szegek - készítésébe csak a jóvátételi gyártás befejezése után tudtak bekapcsolódni. A felszabadulás utáni átl gos munkáslétszára 1945-ben kb. 5o főt, 1946-ban kb. 7o főt, 1947-ben kb. 80 főt tett ki.

A vállalatot 1948-ban államosították. 1949 első negyedévében a cég két vállalati ágát /gépgyár, vaskereskedés/ miniszteri rendelkezések alapján szakmailag kettéválasztották, majd 1949. szeptember 1-i hatállyal a gyárat a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt, budapesti telepével Budapesti Szerszámgépgyár N.V. cégnév alatt egyesitették. A Váci ut 118. sz. alatti gyártelep megszűnt.

A fond értékesebb állagai: ügyvezető ség; Személyzeti és munkaügyi osztály.

ügyvezetóségi iratok XI 145/a

1928-1948/1949/

Terjedelem: 8 doboz 0,96 ifm0

10doboz Cégjogi iratok^

Iparigazolvány, cégjegyzési kivonatok

másolatai 1928-1929

" 384