Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt.

Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt,

XI 17o/a-f 1925 - 1939

Terjedelem: 15 doboz + 9 kötet » 24 r.e, 1,74 ifm.

A vállalat a Roessemann és Künhemann Rt., valamint az Épp és Fekete Gépgyár Rt. 1925 októberében végrehajtott fúziójának eredményeként jött létre a volt Épp és Fekete-féle Római-fürdői gyártelepen. Alaptőkéjét 6o millió K-ban, majd a pengőre való áttéréssel kapcsolatos felértékelés során 600.000 P-ben állapították meg.

A mezei és kisvasutak, személy- és tehervagonok, vasúti biztositó berendezések, drótkötél- és villamos függővasutak, emelő-, rakodó- és szállítóberendezések, továbbá hűtőgépek és jéggépek gyártásával foglalkozó, 600 munkással dolgozó vállalatnak az 192o-as évek végén Bécsben, Zágrábban, Nagyváradon, Brassóban, Bukarestben és Szófiában működtek fióktelepei. Exporttevékenysége is zömmel a környező, illetve a balkáni államokba irányult. Belföldön a Gaál István Reszelőgyár Rt., a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt., a "Saturnus" Műszaki és Gépkereskedelmi Rt., valamint a Harmatta-féle Vashordó-, Tartány- és Csőgyár Rt. tartozott érdekkörébe. Közülük az utóbbi három céget a későbbiekben magába is olvasztotta: a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt.-ot 1928, november 28-án, a "Saturnus“ Műszaki és Gépkereskedelmi Rt.-ot 1935. január 12-én olvasztotta be, a Harmattaféle Vashordó-, Tartány- és Csőgyár Rt.-gal pedig 1939. október 3o-án, fúzió utján történt meg az egyesülés. A Harmatta céggel történt fúzió alkalmával a vállalat neve Roessemann és Kühnemann - Epp és Fekete - Harmatta Egyesült Gépgyárak és Csőmü Rt.-ra módosult.

33o -