Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Epp és Fekete Gépgyár Rt.

SEE. és fekete Gépgyár Rt. XI 169 19o5 - 1925

Terjedelem: 1 doboz 0,10 ifm.

A vállalatot Épp Pál gépészmérnök alapította 19o5-ben Épp Pál Gépgyára elnevezéssel, egyéni cég formájában. A Bp. VI. Váci ut 93« sz. alatti bérelt telken berendezkedett, emelőgépek és szállítóberendezések gyártására specializálódott üzem mintegy 4o munkással kezdte meg a termelést. A korszerű termékek rövid néhány éven belül Jó forgalmat biztosítottak, de a tulajdonos pénzügyi • területen való Járatlansága következtében 19o9-ben mégis csődveszély fenyegetett. Ekkor kapcsolódott be a vállalkozásba a megfelelő tőkével és kereskedelmi érzékkel rendelkező Fekete Henrik, aki gyorsan rendbehozta a pénzügyeket. A cég nevét Épp és Fekete Gépgyár-ra módosították.

19o9-191o-ben az üzem a Budapest, III. Római fürdőn megvásárolt saját gyártelepére költözött át.

Fekete Henrik - Épp Pál 19o9-ben történt elhalálozása óta az egyedüli tulajdonos - nem ólt az I. világháború nyújtotta konjunkturális lehetőségekkel. A gépi berendezés korszerűsítésétől és bővítésétől való tartózkodás, a mérsékelt Ütemű, majd visszaeső termelés, a mintegy 13o főt kitevő munkáslétszám stagnálása, majd csökkenése következtében a vállalat 1919 második felében beszüntette a termelést. Az Üzem ismételt felvételére csak 192o áprilisában került sor, május hónapban pedig Épp és Fekete Gépgyár Rt. cégszöveggel részvénytársasággá alakult át a vállalat. A 4 millió K alaptőkét képviselő részvényállomány zömét a Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank, valamint a Roessemann és Kühnemann Rt. vette át,

1925. október hónapban végleg megszűnt.az Épp és Fekete Gépgyár Rt., mert fúzió utján beolvadt a Roessemann és Kühnemann Rt.ba. Az egyesülés révén létrejött uj vállalat a Roessemann és Kühnemann - Épp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt. cégnevet vette fel.

328 -