Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)
Roessemann és Kühnemann Rt.
Roessemann és Kühnemann Rt. XI 168 1899 - 1925 Terjedelem: 1 doboz 0,12 ifm. A vállalatot a berlini Roessemann és Kühnemann Gépgyár alapitotta 1885-ben. A berlini gyár fióktelepeként létrehozott, kezdetben egyéni cég formájában működő vállalat a Bp. V. Nádor u. 84. sz. alatti ház pincéjében kezdte meg a gyártást, de 189o-tól kezdve már a külső Váci ut 79. sz. alatt berendezett uj gyártelepen folytatta a munkát. Időközben - 1886-ban - az egyéni cég közkereseti társasággá alakult át. ■ A Roessemann és Kühnemann cég kezdte meg hazánkban a vasúti biztositóberendezések, továbbá a keskeny vágányu vasúti felszerelések és gördülőanyagok gyártását. Gyártási körébe tartoztak még a fentieken kivül a különböző, speciális rendeltetésű sodronykötélpályák és függő pályák. A XIX. század végén 25o munkással dolgozó vállalat az I. világháború időszakában már 600 munkást és loo tisztviselőt foglalkoztatott. 1913-ban Prágában gyártelepe működött, Bécsben, Lembergben és Zágrábban pedig fióktelepeket tartott fenn. 1918-ban a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank égisze alatt a vállalat részvénytársasággá alakult át, alaptőkéjét 4 millió Koronában állapították meg. A cég 1922-ben érdekeltségi körébe vonta a Harraatta-féle Vashordó és Tartálygyár Rt-ot, majd az Épp és Fekete Gépgyár Rt.-ot - amely már 192o óta érdekkörébe tartozott - 1925 októberében fúzió utján magába olvasztotta: az újonnan létrejött vállalat a Roessemann és Kühnemann - Épp és ^ekete Egyesült Gépgyárak Kt. cégnevet vette fel. 1. doboz Közg^ési _i r ai.0 k Közgyűlési jegyzőkönyvek 1918-1925 Közgyűlési iratok: meghívók, napirendek 1924-1925- 326 -
