Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rt.

Magyar Szellőző Müvek és Gépgyár Rt.

XI 133/a-b 1917-1948/1951/

Terjedelem: 12 doboz 1,44 ifm.

A vállalatot Hoffmann Miklós gépészirérnök alapította 1906- ban, egyéni cég formájában. A Bp. VII. Teréz körút 35. sz. alatti üzlethelyiségben berendezkedett vállalkozás üzleti profilját fűtési, szellőztetés! és hasonló berendezések eladása, illetve az e szakmában dolgozó külföldi vállalatok magyarországi képviselete képezte.

Az alapítás után néhány hónappal a vállalat - Kohonczy Hugó épitészmémök társtagként való belépésével - közkereseti társasággá alakult ót. A fő üzleti profilt továbbra is a képviseleti üzletág jelentette, a szakmába vágó cikkek gyártása másodlagos maradt. 191oben a vállalat az angol ventillátorgyári képviselet sikertelensége következtében csődbe került, Rohonczy Hugó kiválásával pedig maga a közkereseti társasági forma is megszűnt: az egyéni cég tulajdonosa ismét Hoffmann Miklós maradt. 1912. február hóban az érdemi vezetést Hoffmann Miklós felesége vette át, aki mindvégig a pénzügyek teljhatalmú intézője maradt. Tevékenységének megkezdésével egyidóben a cégnév "Magyar Szellózőmüvek Hoffmann Miklósné fűtési, szellőztetési és hasonló berendezé3ek"-re módosult.

Az I. világháború alatt a vállalat szinte kizárólag a katonai rendeléseken dolgozott a Bp. VII. István ut 4.sz. alatt bérelt és berendezett műhelyben. Hbből a patkóköröm és patkólap szállításokból eredő jövedelemből vásárolták meg azokat a Czobor utca - Ilosvay ut között fekvő telkeket, amelyeken az 192o-as évek első felében felépült a saját gyártelep. 192o októberében az addig egyéni cég részvénytársasággá alakult át, és a Magyar Szellőző Müvek és Gépgyár Kt. nevet vette fel. Az alaptőkét 1 millió K-ban határoztak meg: ez \z összeg 1926-ban, a pengőre való áttérés kapcsán 50.000 P-re módosult.- 282 -