Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt.

Magyar Repülőgépszerelvénygyár Kt. xi 131/a-e 1941 - 1950 Terjedelem: 15 doboz + 6 kötet *» 21 r.e. 1,75 ifm. A részvénytársaságot a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, r a­­lamint egyes kül- és belföldi üzleti partnerei hozták létre 1941-ben, 1,200.000 P alaptőkével. A részvényeknek mintegy fele Edmund Uher ve­zérigazgató tulajdonában volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érde­keltsége pedig 24 százalékot tett ki. A Bp. XIII. Reitter Ferenc u. 132/138.sz. alatti gyártele­pen berendezkedett, kb. 2oo munkást foglalkoztató vállalat fő üzleti profilját a közös magyar-német repülőgépgyártási program keretében történő repülőgépszerelvény gyártás, továbbá mechanikus, elektromos és hidraulikus készülékek, végül azok alkatrészeinek termelése képez­te. A gyártmányok zömét a német légi haderő részére exportálták. A felszabadulást követően - 1947 végéig - a vállalat főleg szovjet jóvátételre dolgozott, kisebb részben állami közszallitasokat teljesitett. A munkáslétszám ezekben az években közel 2oo főt tett ki. Időközben /1946-ban/ az alaptőkét képviselő részvényállománynak mint­egy fele - mint volt német tulajdon - a Szovjetunió tulajdonába ment át. A kizárólagosan polgári célokat szolgáló termelésre 1946-ban tért át a vállalat, elsősorban textilgépek és azok alkatrészeinek gyártásá­ra rendezkedett be. Az l,2oo.ooo Ft. alaptőkével dolgozó, 1949-ben már csak kb. 5o munkást foglalkoztató Magyar Repülógépszerelvénygyár Kt-ot 195o-ben államosították. Ezzel egyidejűleg a Banuvia Fegyver- és Lőszergyár forgácsoló részlege, valamint több kisipari műhely olvadt be a válla­latba, amely a Forgácsoló Szerszámok Gyára nevet vette fel. Önállósága 1963. július 1-én szűnt meg, amikor 4 másik válla­lattal /Magyar Acélárugyár, Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára,- 278 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom