Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Magyar Radiátorgyár Rt.

ban kitermelt szenet könnyebben értékesíthesse. Az uj főrészvényes érdekelnek és utasításainak megfelelően olyan rendszerű fűtőberendezések, kazánok és kályhák gyártását kezdték meg, amelyek elsősorban a MÁK szénfajták fűtési tulajdonságaihoz igazodtak. Az 194o-es évek elején a Magyar Radiátorgyár Rt. a Magyar Általános Hitelbank közvetlen érdekeltségi körébe került át.

A győri programot követően, majd a II, világháború első éveiben a vállalat tovább fokozta termelését, a munkáslétszám 1941-1942-ben kb. 7oo főre emelkedett. A termelési kapacitás tekintélyes részét a közvetett hadiszállítások kötötték le, amelyeknek keretében honvédségi intézmények és alakulatok,állami, vármegyei és városi hatóságok és közintézmények részére gyártotta a hagyományos cikkeket. A közvetlenül háborús célokat szolgáló termékeket a tüzérségi lövedékek képezték. A háborús konjunktúra eredményeként emelkedő bevétf - lek módot adtak a folyamatos fejlesztésre. A szomszédos üres telkek összevásárlásával megnövelték a gyártelep területét; 1941-ben kibővítették az öntödét, 1942-ben korszerű kazánkovács műhelyt, 1943-ban központi irodaházat építettek.

A Budapest felszabadításáért vívott harcok során a vállalat üzemi épületei Jelentős bomba- és belövós károkat szenvedtek, számottevő volt a szerszámgéppark, a szerszámállomány, valamint a készgyártmány és nyersanyagkészlet vesztesége is. 1945 elején - a felszabadulást követően - a mintegy 12o főnyi munkásgárda a károk helyreállításával, illetve a korábbi polgári megrendelésekre gyártott munkadarabok befejezésével foglalkozott. A tényleges Uzemfelvételre 1945 májusában került sor. 1947 végéig a termelési kapacitásnak mintegy felét a szovjet, Jugoszláv és csehszlovák Jóvátételi szállítások kötötték le. A munkáslétszám ezekben az években fokozatosan emelkedett, az 1945 végén foglalkoztatott mintegy 360 főről 1947 végéig közel 7oo főre nőtt.

Az 1947. Január 1-i forintmérleg szerint 2,7 millió Ft. alaptőkével rendelkező Magyar Radiátorgyár Rt-ot 1948.március hóban államosították, 1949. március 11-tól 195o.februáig nemzeti vállalatként működött: ekkor Vegyipari Gép- és Radiátorgyár cégnév alatt egyesítették a Magyar Vegyipari Gépgyár Rt-al. A Vegyipari Gép- és Radiá- 264 —