Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása A Fővárosi Levéltárba bekerült tanácsi iratanyag ismertetése előtt két, egymást időben gyorsan követő eseményre kell felhívni a figyelmet. Az első: Nagy-Budapest 1949-ben történt létrehozása, amelynek során 7 megyei várost és 16 nagyközséget a fővároshoz csatoltak. Az ily módon területében duplájára, a lakosság számát tekintve másfélszeresére duzzadt Budapest kerületi beosztása is megváltozott, a kerületek száma 14-ről 22-re emelkedett. Több, korábban önálló nagyközség képezett egy-egy új kerületet (a XV. kerületet Rákospalota és Pestújhely, a XVI. kerületet Rákosszentmihály, Cinkota, Sashalom és Mátyásföld, a XVII. kerületet Rákosliget, Rákoscsaba és Rákoskeresztúr, a XVIII. kerületet Pestszentlőrinc és Pestszentimre, a XX. kerületet Pestszenterzsébet és Soroksár, a XXII. kerületet Budafok, Budatétény és Nagytétény). Másokat a már korábban is meglévő kerületekhez csatoltak (Pesthidegkutat a II. kerülethez, Békásmegyert a III.-hoz, Albertfalvát a Xl.-hez), megint mások pedig (Újpest, Kispest és Csepel) önálló kerületként lettek Nagy-Budapest részévé (IV., XIX. illetve XXI. kerületek). Ezzel párhuzamosan megváltoztak az egykori belső kerülethatárok, illetve községhatárok is. Területileg változatlan formában csak a VII. és XIV. kerület maradt, továbbá Újpest és Kispest. Csepelhez került a IX. kerületből a Soroksári Dunaág által határolt rész. A II. kerület — a már említett Pesthidegkúton kívül — a XII. és III. kerület egy-egy kisebb részével bővült. Az egykori IV. kerület (Belváros) az egykori V. kerülethez tartozó Lipótvárossal nagyobbodott (a továbbiakban V. kerületként nyilvántartva), a régi V. kerülethez tartozó Újlipótvárost viszont a XIII. kerülethez csatolták. A ,,IV. kerület" elnevezés ezután Újpestet illette meg. A VIII. kerülethez csatolták a Kerepesi temetőt, valamint a kőbányai tisztviselőtelepet. Némiképp nőtt az I. kerület területe is. Az egyes városrészek elnevezéséből a „szent" jelzőt mindenütt elhagyták. (Az egyedüli kivétel Rákosszentmihály volt.) Mindezt azért volt fontos megemlíteni, mert az ügyintézés természetéből következően az 1950 utáni tanácsi iratanyagba számtalan, korábban keletkezett irat is átkerült. Mivel azonban a közigazgatási határok megváltoztak, az egyes ügyek folytatását nem feltétlenül egyazon kerületnél kell keresnünk.