Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

ződésck jóváhagyása, a vállalkozók és szállítók részérc történő kifizetések utalványozása, ingó vagyon szerzése és elidegenítése a tanács hatáskörébe tartozott. Az 1930:XVIII. tc. jelentősen szűkítette a közgyűlés gazdálkodási hatáskörét. A vagyoni ügyletek, szerződések csak akkor tartoztak a közgyűlésre, ha a szóban íbrgó érték meghaladta az 500 000 pengőt, egyéb ügyekben az ekkor létrehozott Törvényhatósági Tanács döntött. Az 1934:XII. tc. ez utóbbi szervet megszüntette. Ezután a 100 000 pengő értéket meghaladó szerződések jóváhagyása visszakerült a közgyűlés hatáskörébe, ezen értékhatárig viszont a polgármester kezébe került a döntés azzal a feltétellel, hogy az 50 000 pengőt meghaladó értékű szerződések esetében köteles volt meghallgatni az illetékes szakbizottságot. Vagyis többé nem volt kötelező a testületi döntés minden vagyonszerzés, elidegenítés és megrendelés ügyében. A közgyűlés pénzügyi és gazdasági bizottságainak fennmaradt iratai közül viszonylag csekély forrásértéket képviselnek a Pénzügyi-Gazdasági Bizottmány 1873-1879-ből származó jegyzőkönyvei, amelyek a közgyűlés elé menő ügyek véleményezéséről szólnak, és csupán az ügy iktatószámát, tárgyát és a javaslat rövid tartalmát foglalják magukban. A kutatáshoz azonban hasznosak, mert a közgyűlési jegyzőkönyvekhez ekkor még mutató nem készült. A számvevőséget és a központi pénztárat felügyelő bizottság anyaga főleg ülésjegyzőkönyveket (19211929) és felülvizsgálatra átadott számadási iratokat (1926-1930), valamint a Községi Takarékpénztár létrehozásával, a Köztisztasági Hivatal és a Fuvartelep szervezetével összefüggő iratokat tartalmaz. Igen értékesek a Pénzügyi Szakbizottság 1930-1938 és 1943-1945 évkorokból fennmaradt szó szerinti ülésjegyzőkönyvei. Használatuk a Fővárosi Közlöny mellett is feltétlenül indokolt, mivel a zárt ülések anyagait is magában foglalja. A bizottság időközönként ún. tizenkettes ad hoc bizottságot is kiküldött különböző témák alapos megtárgyalására. 1926-ból a konjunkturális vagyon megadóztatásával, az üzemek községi hozzájárulásával, a kölcsönügyekkcl és a státuszrendezéssel, 1927-ből a főváros beruházó programjával, 1938-ból a költségvetés egyensúlyának helyreállításával foglalkozó üléssorozatok jegyzőkönyvei maradtaklenn. A Kölcsönügyi Albizottság 1921-1926 közötti jegyzőkönyveiből részletesen megismerhetők az I. világháború előtt felvett külföldi kölcsönök rendezésére tett erőfeszítések és a hitelezők csoportjával 1925-ben aláírt ostendei egyezményhez vezető út. A bizottság 1926-1927. évi jegyzőkönyvei már az új, 1927-es dollárkölcsön felvételével foglalkoznak.