Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

II. Az egyesített főváros közigazgatása

A két világháború közötti korszakban az iratanyag összetételét illetően a legmarkánsabb változást az jelentette, hogy a hangsúly áthelyeződött — kiváltképpen a főpolgármesteri hatáskör 1930. és 1934. évi kiterjesztése után — a fővárosi szervek, intézmények működésének és gazdálkodásának felügyeletére. A korábbinál lényegesen többet foglalkoztak a főpolgármesterek pártpolitikai vonatkozású ügyekkel is. Az 1920-as évek második felétől a fővárosi kormánypárt vezetését is ellátták. A korábbi időszaknál is gyakrabban kértek a kormányszervek információt magánszemélyekről (tömegesen pl. honosítási, visszahonosítási, névváltoztatási ügyekben), egyesületekről. A segélyezési és adomány-ügyek száma viszont csökkent a korábbiakhoz képest. Az általános iratok állagán belül külön sorozatot képez a közkórházi orvosok kinevezésére vonatkozó iratok együttese, amely kórházak szerint csoportosítva tartalmazza az állásokra benyújtott pályázati anyagokat. A tisztújítási iratok csoportja 1898-tól tartalmaz a törvényhatósági tisztviselők megválasztásával kapcsolatos dokumentumokat. A főpolgármesteri iratok a korabeli összevont név- és tárgymutatóköny vek alapján kutathatók. A Közigazgatási Bizottság A Közigazgatási Bizottságot 1876-ban állították fel (1876: VI. tc.) azzal a rendeltetéssel, hogy hangolja össze az állami és a törvényhatósági közigazgatást. Elnöki tisztét Budapesten a főpolgármester töltötte be, tagja volt önkormányzati tisztviselőként a polgármester, az alpolgármesterek, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök és a tiszti főorvos; állami tisztviselőként a királyi adófelügyelő (később a pénzügyigazgató), a tanfelügyelő, a királyi ügyész és a rendőrfőkapitány; valamint tíz törvényhatósági bizottsági tag. A közigazgatási ágak összehangolásának keretét a havonta tartott teljes ülések jelentették. Itt az egyes közigazgatási ágak vezetői jelentést terjesztettek elő, amelylyel kapcsolatban a testület valamennyi tagja észrevételt tehetett, ennek alapján a testület intézkedéseket határozhatott el a felmerült nehézségek kiküszöbölésére, a különböző végrehajtó szervek között felmerült konfliktusok megoldására. A bizottság elé terjesztett jelentések 1924 előtt szórványosan, ettől kezdve folyamatosan megvannak az iratanyagban. (A Fővárosi Közlöny is ismertette őket, a korábbiak tehát itt fellelhetők.) A jelentések elsősorban rendszeresen visszatérő sta-