Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

Jogszolgáltatás A községi alsófokú bíráskodást a bíró és a tanács látta el, az elé kerülő ügyek többnyire polgári keresetek, becsületsértési és kisebb bűnügyek voltak. Az ennél jelentősebb ügyek (például a főbenjáró vétségek, gyilkosság, gyújtogatás stb.) a földesúri bírói fórum, az úriszék elé tartozott. 1840-ben a vármegye Óbudát rendezett tanácsú mezővárossá nyilvánította, ezentúl a bíró látta el két tanácstaggal a szóbeli perek bíróságát. 1849 után Óbudán megszüntették az önkormányzatot és a település, mint Buda külvárosa, jogszolgáltatásiig a Budán illetékes bíróságok alá tartozott. (Ezekre lásd a Buda város levéltáráról szóló részt.) 1861-től a bíráskodás feladatkörét a bíró elnöklete alatt felálló Óbudai Mezővárosi Törvényszék látta el, fellebbezési fóruma a Királyi Tábla volt. 1869-től a 300 Ft értéket meg nem haladó keresetek, illetve kisebb polgári perek és sommás eljárás alá tartozó ügyekben első fokon a bíró, illetve helyettese által gyakorolt Óbudai Egyesbíróság ítélkezett. Fellebbezni a Királyi ítélőtáblához lehetett. Az 1871:XXXI. tc. értelmében a fenti bíróságok megszűntek, és hatáskörüket az Óbudai Királyi Járásbíróságra, illetve Budai Királyi Törvényszékre ruházták át. A szóbeli perek bíróságának fennmaradtak az 1844-1847 közötti jegyzőkönyvei, a Mezővárosi Törvényszék ülésjegyzőkönyvei 1861-1867, iratai 1861-1871 között maradtak ránk. (A törvényszék 1861 elejei jegyzőkönyvei a tanácsülési jegyzőkönyvekben szerepelnek.) Az egyesbíróság iratai 1869-1871-ből maradtak ránk.