Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

Jogszolgáltatás A török kiűzése után a város igazgatása és igazságszolgáltatása egységes volt: a polgármester töltötte be a bíró tisztét is. Bár a városnak már ekkor volt pallosjoga, a budai büntetőügyekben a másodfokú bíróság szerepét ideiglenesen a Budai Ka­marai Adminisztráció töltötte be. A szabad királyi városi rang visszaszerzése után, 1707-1708-ban különválasztották a polgármesteri és a bírói tisztséget. Az így fel­állított Városi Törvényszék, majd ennek — az alábbi táblázatban felsorolt — utódai 1850-1870 között, gyakorlatilag minden kérdésben elsőfokú bíróságként működ­tek, kivéve a váltóügyeket. Ebből a szempontból ugyanis Buda városa a Pesti El­sőbíróságú Kir. Váltótörvényszék hatáskörébe tartozott (1840 után). (Sajnálatos, hogy e pesti törvényszék irataiból és a cégkönyvekből csak mutatóba van néhány. Ennél is szomorúbb, hogy az alábbiakban jelzett, pesti székhelyű fellebbviteli tör­vényszékeknek semmilyen anyaga nem maradt fenn.) A budai törvényszékek és fellebbezési fórumaik Év Elsőfokú bírói fórum Fellebbezési fórum 1707-1850 Városi Törvényszék Tárnokszék (kivétel: 1786-1790 Budai Királyi Tábla) 1851-1854. X. 27. Budai Cs. Kir. Járásbíróság (Bezirks Collegialgericht) Pest megyei Cs. Kir. Törvényszék III. (budai) Osztálya és a Pesti Kerületi Főt örvény szék 1854. X. 28.-1861 Buda Városi Kiküldött Bíróság (Städtisch-Delegiertes Bezirksgericht) Budai Cs. Kir. Országos Törvényszék és a pesti „Oberlandesgericht" A Városi Törvényszék — és fent jelzett utódai — mint elsőfokú bíróság min­denféle ügyben ítélkezhetett a városban, viszont nem volt illetékes a nemesek, csa­ládjuk és háznépük elleni ügyekben, amelyek a megyei törvényszék hatáskörébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom