Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)
XVII. Tervek és térképek
út-, vasút- és hídépítési tervek együttese a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos építészeti, gépészeti, közlekedési terveket (villamos, vasút, HÉV, hajó, stb.) tartalmaz. A Nagy-Budapestre, azaz a főváros 1950 utáni működésére vonatkozó egyik legnagyobb tervanyag a Budapest Főváros Tanácsa VB VIII. Városrendezési és Építési Osztálytól (Főosztály) származik. Szabályozási, városrendezési tervekből, várostervezési (közlekedési, út, csatorna, lakásépítési) tervekből és iratokból áll össze. Az 1957-ben alakult Budapesti Műemléki Felügyelőség anyagában műemléképületekre vonatkozóan találhatók tervek, fényképek, tudományos dokumentáció. Az anyag az érvényben lévő kutatási korlátozásoknak megfelelően kutatható. Budapest Főváros Közlekedési Főigazgatósága tervanyaga az 1962-1978 között tervezett utak, autópályák, útszakaszok, HÉV, metró és az ezzel kapcsolatos forgalmi rendezési terveket; valamint lakótelepek, városközpontok távlati fejlesztési terveit tartalmazza. A Kereskedelmi Főosztály METROBER néven ismert anyagát az 1969-1981 közötti metróépítésre vonatkozó beruházási, tanulmány- és kiviteli tervek alkotják. Szólni kell a gyűjteményben szereplő építész hagyatékokról. Kiemelkedő jelentőségű Ybl Miklós építész terveinek gyűjteménye (1844-1891), mely az ország leggazdagabb ilyen jellegű öröksége. A hagyaték rendezése Ybl Ervin Ybl Miklósról 1956-ban megjelent monográfiája segítségével történt. 168 azonosított épület terveinek jegyzékelése (törzsadatlap készítés) mellett is maradtak olyan dokumentumok, melyek pontos topográfiai adatait napjainkig nem sikerült megtalálni. Ezen tervlapok csoportosítása épülettípusok, tervfajták, illetve részletrajzok kategóriájában történt. Vákár Tibor építész anyaga 1940-1950-es évekből származó, főleg a fővárosra vonatkozó városrendezési terveket tartalmaz. Warga László építész, városrendezési szakértő anyaga szintén elsősorban budapesti városrendezési tervekből áll. A tervek túlnyomóan az 1910-es években, a ///. Ügyosztály égisze alatt készültek. Meg kell említeni Obrits Miklós, Szívós Sándor hagyatékát is Gyűjteményünk további jelentős állagát képezik a vállalkozóktól és vállalatoktól többnyire részlegesen és hiányosan átvett irat- és tervtárak. Az 1950 előtt működő építőipari cégek és vállalkozók anyagát elsősorban tervek alkotják, s szórványosan előfordul bennük iratanyag is. Ezen anyag kiemelkedő részét képezi a Havel Lipót és Sorg Antal cég munkásságát bemutató tervegyüttes. E kivitelezők a század első léiének legfoglalkoztatottabb és legnagyobb cégei voltak. Tevé-