Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XVII. Tervek és térképek

A bizottsági anyagok között a legterjedelmesebb Pest Sz- Kir. Város Szépítési Bizottmánya 1804-1861 évi tervanyaga. Egy időben a bizottmány állandó építésztanácsadója volt Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum épületének tervezője. Az egyes városrészek építkezésének ellenőrzésére építési felügyelőket jelöltek ki, így pl. a Lipótváros felügyeletét a Pest város rendezési tervét 1805-ben megalkotó Hild János látta el. A terveket már a múlt században, az 1829-1839 közötti években, eltérő méretük miatt külön kezelték. Ezek a tervlapok SzBK (különsorozat) néven nyertek elhelyezést. Számozásuk 1—650-ig terjed. A többi tervlap esetében a számozás, az iratokhoz hasonlóan, folyamatosan, időrendben előrehaladva 1-19827ig tart. A Szépítő Bizottmány irattári rendszerét az 1940-es évek elején alakították ki. Az iratok közé a tervlapok helyére térítvény került, amely jelzi az irat kutatójának, hogy az irathoz csatlakozó tervet a tervtárban találja meg. Miután a tervlapokat az iratok közül kiemelték, a dokumentumok mérete alapján két csoport jött létre; az ún. kis- és nagyalakú tervek sorozata. (Ez a méret szerinti megosztás jellemzi a bizottmányi tervanyagok minden sorozatát.) Az SzB anyag kutatása az iratok, illetve azok segédleteinek segítségével lehetséges. (Erre nézve ld. Pest város iratanyagának ismertetését.) E mellett minden egyes dokumentumról pontos leírás — ún. törzsadatlap — készült, melynek számítógépre vitele, topográfiai azonosítása után a későbbiekben pontos információkat kaphatnak a kutatók a tervek készítőjéről, az építtetőről, megbízóról; az épület korabeli és mai topográfiai adatairól. Ezen kutatási segédlet kialakítása a cél a többi tervtári egység esetében is. A Szépítő Bizottmány megszűnése után annak szerepét az egyesítésig Pest Város Építési Bizottmánya vette át és folytatta. Itt a tervek, eltérően a Szépítő Bizottmánytól, nem folyamatosan számozottak, hanem évenként induló új sorszámmal lettek ellátva. Kutatásuk az iratok iktató- és mutató köteteinek segítségével lehetséges. Ezen tervtári egység törzsadatlapjai számítógépen is kutathatóak. Itt kell megemlíteni a Pest város tanácsának iratai közül kiemelt Pesti tervek (1786-1873) elnevezésű egységet, mely 1969-ben kiemelt anyagokat fog össze, jórészt Pest Város Tanácsa iratainak mellékleteiből, illetve a rendezés során egyéb állagokból előkerült tervlapokat tartalmaz. A tervek tárgyi csoportban, és ezen belül időrendben kaptak jelzetet. Az egyes tervekről készült leírás a levéltári szám mellett a kapcsolódó irat jelzetét és a terv alapadatait is megadja. Buda sz. kir. főváros és Óbuda mezőváros 1873 előtti terveit a Farkas Elemérné által készített jegyzék ismerteti (A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegy-