Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)
X. Az oktatás, a kultúra és a sajtó forrásai
több esetben különféle műjegyzékek, lajstromok is fennmaradtak, melyek lehetőséget biztosíthatnak azóta esetleg már elpusztult műalkotások beazonosítására is. A kulturális ügyekkel foglalkozó tanácsi-polgármesteri ügyosztályok (1873— 1884 között a VIII., 1885-1911 között a VII., 1911-1925 és 1932-1939 között a XIV. és 1940-1949 között XI. Ügyosztály) iratanyagai az 1925-1944 közötti évek kivételével nagy terjedelemben maradtak fenn. Ezek révén betekintést nyerhetünk számos nem fővárosi fenntartású intézmény és egyesület ügyeibe is, mivel ezek gyakran fordultak segélyért, támogatásért a fővároshoz. Bő információt nyújtanak az iratok a különféle fővárosi közgyűjteményekről (Fővárosi Múzeum, Fővárosi Könyvtár, Fővárosi Képtár, Történeti Múzeum, Aquincumi Múzeum, Középkori Kőtár, Régészeti Intézet). Gyakran kerültek az illetékes közművelődési ügyosztály elé szobrok-díszkutak, nyilvános műtárgyak engedélyezésére, felállítására, nyilvántartásba vételére, fenntartására vonatkozó kérdések, vagy éppen a főváros közéleti alakjai emlékének festménnyel, síremlékkel történő megörökítésre vonatkozó intézkedések dokumentumai. Népkönyvtárak, olvasókörök anyagi támogatása mellett a székesfőváros saját szervezeti keretei között — különféle tanfolyamok indításával — maga is részt vállalt a helyi kultúrpolitika alakításában. E célt szolgálta 1921-től a Székesfővárosi Szabadoktatási, majd Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, melynek fennmaradt saját iratanyagán kívül, a tanácsi anyagban annak szervezésére és irányítására vonatkozóan is találhatunk dokumentumokat. Sok intézkedni valója akadt az illetékes ügyosztálynak a főváros tulajdonában vagy kezelésében lévő színházak körül is. 1950 előtt a fővároshoz tartozott a Várszínház, a Budai Színkör, a Népszínház, a Városi Színház, a Városligeti Budapesti Színház. A fővárosi hatóságnak a főváros területén működött összes többi színház ügyeivel is foglalkoznia kellett tűzrendészed és épületbiztonsági tekintetben. Az ezekre vonatkozó iratok a Színházi és közművelődési iratok gyűjteményében találhatók, s jórészt az ezen célra felállított Színházvizsgáló Bizottmány jegyzőkönyveit valamint az elöljáróságok e tárgyban érkezett jelentéseit tartalmazzák. Az iratanyag jobbára belsőépítészeti, műszaki tárgyú. A gyűjtemény kisebbik részét vegyes iratsorozatok alkotják, mint pl. az 1930-as években a Hidegkúti úti ásatásokra vonatkozó iratok, vagy az 1930-1940-es évekből a Kazinczy, Arany János, Ferencz József Koronázási Jubileumi, Rákosi Jenő Újságírói díjak odaítélésére vonatkozó iratok. Fontos feladata volt a korabeli fővárosi hatóságnak a közadakozásból létesítendő műtárgyakra vonatkozó adományok gyűjtése, azok bizonylatainak, a szer-