Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

a X. kerületben 1884-ből származik a legkorábbi iparlajstrom. Az 1930-as években létrehozott XI-XIV. kerületek lajstromai működésük megkezdésének időpontjától fennmaradtak, de a korábban megkezdett iparokat nem vezették át automatikusan az új nyilvántartásba. A sorozat egyik kerületnél sem teljes, és a hozzá tartozó névmutatók is hiányosak. Néhány kerületnél elszórtan maradtak fenn iparosokról szóló egyéb nyilvántartókönyvek is (utcai árusok nyilvántartása, italmérők anyakönyve, tejipari vállalatok nyilvántartása). A telepengedélyhez kötött tevékenységekre az engedélyt a kerületi elöljáróság adta ki, a kérelemhez helyszínrajzot, műszaki leírást is mellékelni kellett. Az ipartestületi kötelékbe nem tartozó iparosok munkásai részére az elöljáróság állította ki a munkakönyvet, amelyet nyilvántartásba is vett. Az iparossegédek, a gyári munkások munkaviszonyának kezdetét és megszűnését ugyancsak feljegyezte a hivatal. Az ipartestülethez nem tartozó iparosok a tanoncszerződéseket az elöljáróságon keresztül kötötték. Az ilyen tanoncokról lajstromot vezetett az elöljáróság, és a tanoncok segédvizsgára bocsájtása is az ő hatáskörébe tartozott. A tanonclajstromok a legtöbb kerületnél csak töredékesen maradtak meg. A munkásság társadalomtörténetének kiemelkedő jelentőségű forrása a VI. kerületi elöljáróság 1880 és 1935 között kelt több tízezer munkakönyvi törzslapja, amelynek rovatai tartalmazzák a munkavállaló nevén és foglalkozásán kívül születési évét, születési helyét, vallását, személyleírását, valamint (1898-1910 között) a munkaadó megnevezését és a munkaviszony adatait is. Néhány kerület anyagában tanonclajstromsorozat is található (a IV. kerületben 1902-től, a VII. kerületben 1911-től, a X. kerületben 1905-től). A lajstrom feltünteti a tanonc születési helyét és idejét, a szülő nevét és lakását, a tanoncviszony időtartamát, egyéb feltételeit és a megszűnésére vonatkozó adatokat. (Megjegyezzük, hogy ezeknél az iratoknál gazdagabbak az ipartestületi anyagban nagy mennyiségben található tanoncszerződési másodpéldányok, amelyek sok esetben a szülő foglalkozását is tartalmazzák.) A munkaerőnyilvántartáson túl a kerületi elöljáróságok kiterjedt tevékenységet fejtettek ki az ipari munkavédelem és az iparrendészet terén is. Az erről fennmaradt iratok jelentőségét növeli, hogy a levéltárba iparfelügyelői iratanyag nem került be. Az iparfelügyelői vizsgálat során észlelt hiányosságok megszüntetésére az üzem tulajdonosát az elöljáróság szólította föl, és ha nem járt eredménnyel, kihágási eljárást kezdeményezett. Negyedévenként gyárvizsgálatot tartott, amelynek eredményéről jelentést készített az illetékes miniszternek. A gyári műhelyekben kifüggesztendő munkarendeket szintén az elöljárósághoz nyújtották be láttamozásra, a