Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

A szocialista kori vállalatok kutatásához fontos az ágazati minisztériumok iratainak használata is. Iratanyaguk hasznos információkkal szolgál mind az egyes cégekről, mind az iparági összefüggésekről. A minisztériumok iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi. A tükröződő iratok sorában igen fontos szerepet tölt be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara anyaga. A kamara az érdekvédelem mellett igazgatási feladatokat is ellátott, és jelentős statisztikai munkát is végzett. A Kereskedelmi és Iparkamarához hasonló forrásértékű az ágazati érdekképviseleti szervek irattára. A kamarák és országos érdekképviseleti szervek iratanyaga is az Országos Levéltár őrizetében van. A szocialista korszakban a gazdasági életet is meghatározta a párt irányítás, így elengedhetetlen az illetékes pártbizottságok iratainak kutatása. Levéltárunkban található az 1936-1970 közötti vállalati mérlegek és zárszámadások gyűjteménye, melyet a Magyar Nemzeti Bank irattárából vett át az intézmény. Meg kell említeni a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal anyagában található, 1937-1938. évi vállalati-részvénytársasági zárszámadások gyűjteményét is. A főváros legfontosabb cégeinek közgyűlés elé terjesztett mérlegei, eredménykimutatásai 64 iparág szerinti csoportosításban íékszenek. A cégbírósági iratok A kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tc.) nem csak a szoros értelemben vett kereskedelemre vonatkozott, hanem valamennyi olyan vállalkozásra, amelynek működése a kisipar körét meghaladta. (Nem vonatkozott viszont a kufárokra és a házalókra). Minden e törvény hatálya alá tartozó vállalkozó üzlete megkezdésével egyidejűleg köteles volt cégét bejelenteni annál a törvényszéknél, amelynek illetékességi területén telephelyét felállította. Az ún. cégjegyzékek vezetését a törvény 7. §-a a törvényszékek —- a kir. törvényszékek mint cégbíróságok — feladatává tette. A fővárosban ezt 1914-ig a Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék, ettől kezdve a Budapesti Királyi Törvényszék látta el. A cégbírósági iratok ez utóbbi fonójának elkülönülő részét képezik. A kereskedelmi törvény kimondta a cégszabadság elvét — hogy ti. kereskedelmi céget bárki előzetes engedély nélkül, szabadon alakíthat —, de a kereskedelmi cégek felügyeletét és ellenőrzését az állam a cégbíróságok feladatává tette. A cégjog — nem véletlenül — elsősorban a cégbejegyzés módozatait határozta meg igen aprólékosan, mivel a cégjegyzék közokiratnak számított. A cégbejegyzés