Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VII. Az építésügy és a városrendezés forrásai

VII. Az építésügy és a városrendezés forrásai A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítését megelőzte a műszaki-városrendezési értelemben egységes város megteremtése. Az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket az 1870:X. tc. tartalmazta, amely egészen 1948-ig meghatározta a városigazgatás építésügyi-városrendezési ágazatának működését. A törvény létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyben a kormány és az érintett városok képviselői egyenlő számban foglaltak helyet. A testület a kormány által kinevezett elnökön (amely tisztséget időnként személyesen a miniszterelnök töltött be) és alelnökön kívül 18 rendes tagból állt. Közülük 9-et a kormány nevezett ki, 6 főt Pest, 3 főt Buda város közgyűlése, majd a városegyesítés után 9 főt a főváros törvényhatósági bizottsága választott. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. Tanácskozási joggal vehetett részt az üléseken a városok egy-egy tanácsnoka, a városi középítési bizottságok két-két képviselője és a két város, majd az egyesített főváros főmérnöke A Közmunkák Tanácsának hatásköre a fővárosi önkormányzat építésügyi hatáskörét több fokozatban, mintegy „differenciáltan" korlátozta. A városszerkezet stratégiai kérdéseiben közvetlen intézkedési joggal rendelkezett a Közmunkatanács, így megállapította a város egészére vagy egyes részeire vonatkozó szabályozási elveket, döntött a nagyobb szabályozási munkák végrehajtásáról. Meghatározta az úthálózat szerkezetét, döntött az utcák és közterek elnevezéséről, a házszámozás szabályozásáról. Az építésügyi szabályzat kibocsátásának jogát — noha ezt eleinte a fővárosi önkormányzat is magának vindikálta — ugyancsak a Közmunkák Tanácsa gyakorolta. A városszerkezet alapkérdéseit közvetlenül nem meghatározó, de a városképet befolyásoló ügyekben a fővárosi önkormányzat valamennyi határozatát — a tervekkel és költségvetésekkel együtt — fel kellett terjeszteni jóváhagyásra a Közmunkák Tanácsához- Ezek az ügyek a következők voltak: a Duna-part mentén megvalósuló bármely építmény, rakpart, közraktár építése és fenntartása; utak, hidak építése és fenntartása, közterületek burkolása, tisztántartása; városi vasutak építése