Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VI. A politikai élet forrásai

colásáról; az ellenállási cselekményekről, szabotázsról; olyan adatokról, amelyek azt tanúsítják, hogy a lakosság külföldi menekültekkel, ejtőernyősökkel, hadifoglyokkal emberségesen bánt. Az ország egész területéről beérkezett jelentések és a hozzájuk csatolt dokumentumok vármegyénként rendezettek. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945-1946. évi ülésjegyzőkönyveit a levéltár már teljes terjedelemben forráskiadványban közzétette. (Gáspár Ferenc-Halasi László (Szerk.): A Budapesti Nemz.eti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Bp., 1975.) Azóta a gyűjtemény néhány további jegyzőkönyvvel gyarapodott. 1949-ig terjedő iktatott irataiból különös figyelmet érdemelnek a németek kitelepítéséről szóló különcsomók, amelyek a kerületi nemzeti bizottságok által kitelepítésre javasoltak névjegyzékeit tartalmazzák. Iktatatlan iratai között szerepelnek az ún. Ötös Bizottság 1945 február-márciusi iratai, a szovjet városparancsnoksággal, pártokkal, állami és fővárosi szervekkel, érdekképviseletekkel folytatott levelezés, azlgazolóbiz.ottságok Központi Titkárságának anyaga, valamint A náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság iratai. Ez utóbbi a nyilas uralom és az ostrom idején a fővárosban elkövetett fasiszta atrocitásokra vonatkozó gazdag dokumentációt tartalmaz. 1944 október és december között készült rendőrségi halálesetfelvételi és boncolási jegyzőkönyvek, a bizottság által az egyes cselekmények — pl. a Maros utcai kórházban elkövetett nyilas mészárlás — kivizsgálása során felvett jegyzőkönyvek, fényképek, valamint az V. kerületből a házmegbízottak által az elkövetett atrocitásokra vonatkozóan kitöltött kérdőívek találhatók itt. A fővárosi kerületek és az 1950-ben becsatolt települések nemzeti bizottságainak anyagai is őrizetünkben vannak. Altalánosságban elmondható, hogy ezek nélkülözhetetlen források, ha az egyes települések életét vizsgáljuk 1945-ben és 1946 első felében. Ezután a nemzeti bizottságok főleg az igazolási eljárások ellen benyújtott fellebbezésekkel és panaszokkal foglalkoztak, a testületek pedig a helyi politikai egyeztető fórum szerepét játszották. Az 1945 utáni évekre vonatkozóan az akkori budapesti várospolitikában, városigazgatásban jelentős szerepet játszott személyiségek visszaemlékezéseinek gyűjteménye is segíti a kutatók munkáját. Rendelkezik a levéltár 1956-os különgyűjteménnyel is, amiből a Szállítóberendezések Gyára és a Ganz Vagon- és Gépgyár Munkástanácsának iratai, valamint a Csepel Vas- és Fémművek 1956-os eseményeivel kapcsolatos iratgyűjtemény érdemel említést.