Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VI. A politikai élet forrásai

VI. A politikai élet forrásai Levéltárunkban a politikai életre — pártokra és egyéb politikai mozgalmakra, harcokra, forradalmi, háborús stb. eseményekre, személyiségekre valamint a politikai sajtóra — vonatkozóan a legnagyobb tömegű forrást a bírósági és ügyészségi iratok szolgáltatják. A főváros bíróságain zajlott az országos jelentőségű politikai és sajtóperek zöme. A közigazgatási — tanácsi, polgármesteri, elöljárósági — iratok gazdagok politikai jellegű egyesületekre, társadalmi szervezetkre vonatkozó információkban. A dualizmuskori munkás, szocialista és nemzetiségi mozgalmakról találunk bőséges anyagot a Magyar Királyi Államrendőrség elnöki réservait irataiban. Mindezekről a jogszolgáltatási, rendőrségi, illetve az egyesületi anyagot ismertető fejezetek megfelelő helyén szólunk. Természetesen a levéltár majd minden irategyüttese tartalmaz politikatörténeti szempontból is értékesíthető adatokat. E helyütt csak néhány, ilyen jellegű információkat koncentráltan tartalmazó forráscsoportot említünk meg. Az országgyűlési választások előkészítése és levezetése 1873-tól a polgármester elnöklete alatt álló Központi Választmány feladata volt, a levéltárban található választási névjegyzékek — amelyek a társadalomtörténeti kutatások szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak — ennek anyagában maradtak fenn. A dualizmus időszakából az 1875., 1878., 1881., 1884. és 1887. évi névjegyzékek kerületenként tartalmazzák a választójogosultak nevét, lakcímét, foglalkozását, választójogosultságuk alapját (régi jog, föld- vagy házingatlan birtoklása, jövedelem, értelmiség). 1898,1899, 1900,1909 és 1910 években készült kéziratos névjegyzékek is fennmaradtak. Szavazási lajstromok elsősorban az 1880-as évekből maradtak fenn. Ezek képviselőjelöltek szerinti bontásban rögzítik a nyílt szavazás során rájuk szavazó választók nevét. Mivel ennek az évtizednek a választói névjegyzékei is nagyrészt megvannak, a két forrás összevetésével lehetőség nyílik a választói magatartás egyének, lakóközösségek, foglalkozási csoportok szintjéig lenyúló konkrét vizsgálatára. A két világháború közötti időszakból 1935., 1943. és 1944. évi választói névjegyzékek találhatók meg. Szavazókörönkénti bontásban tartalmazzák a választójogosultak nevét, születési helyét és idejét, foglalkozását, lakcímét és választói jogcímét. A választói magatartás ,,mélyfúrásszerű" kutatására itt az 1939. évi vá-