Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

városrendezést, a gazdasági életet, az ipart, kereskedelmet, közlekedést, a gyámés egészségügyet, az okatatást, a kultúrát, a sajtót, az egyesületeket, egyházakat, a jogszolgáltatást és az ingatlannyilvántartást. A levéltár olyan irategyütteseit, melyek nem sorolhatók közvetlenül a felsorolt témakörökbe, külön ismertetésben mutatjuk be, így a terveket és térképeket, a családi, személyi anyagokat és más gyűjteményeket. Az egyes fejezetekben utalunk a kapcsolódó iratanyagokra és megadjuk a legfontosabb segédletek, valamint iratismertetések bibliográfiai adatait is. A kötetben való tájékozódást név- és tárgymutató könnyíti meg. A levéltári nyilvántartás alapját a fond- és állagjegyzék képezi. Levéltárunk megjelent fondjegyzéke közel három évtizede készült (Budapest Főváros Levéltára f Ondjainak jegyzéke. A magyar állami levéltárak fondjegyzékei. III. kötet. Bp., 1970.) A naprakész fond- és állagjegyzék egyelőre számítógépes adatbázis formájában, a levéltár kutatótermeiben hozzáférhető. Az egyes irategységekről részletesebb leírást tartalmazó belső segédleteket is a kutatószolgálat bocsátja rendelkezésre. Amennyiben egy-egy anyaghoz bővebb, publikált segédlet vagy leírás is létezik, ezekre a szöveg megfelelő helyén utalunk. A jelen ismertetés alapján kiválasztott anyag kikéréséhez szükséges levéltári jelzet az iratképző neve alapján a fondjegyzékből könnyűszerrel megállapítható. A levéltár, szétszórt elhelyezéséből adódóan, jelenleg három kutatótermet tart fenn. Mivel a jelenlegi elhelyezés valószínűleg már csak rövid ideig áll fenn, tartózkodtunk attól, hogy ezt az egyes anyagoknál közöljük. A kutatás megkezdése előtt célszerű a kutatószolgálatnál telefonon érdeklődni, hogy a keresett iratok melyik kutatóteremben kérhetők ki. A levéltár anyagát bárki ingyenesen kutathatja, a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével. Ehhez kutatási kérelmet kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni a kutatás tárgyát, célját és időhatárát. 1990. május 1. után, a keletkezés naptári évétől számított 30 éven belül keletkezett és nyilvánosságra nem hozott iratok tanulmányozásához az átadó szerv hozzájárulása is szükséges. 1990 május 2. előtt, a keletkezés naptári évétől számított 15 éven belül keletkezett iratokban a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával egy erre a célra létrehozott kuratórium engedélyezi. Államtitkot, szolgálati titkot, törvényben maghatározott egyéb titkot tartalmazó anyagban csak a titokká minősítő hozzájárulásával folytatható kutatás, a minősítés érvényességi idejének lejártáig. A kutatást ezen túlmenően az iratokban szereplők személyes adatainak védelme is korlátozza. Ilyen adatot tartalmazó levéltári anyag csak az érintett halálától szá-