Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

IV. Nagy-Budapest tanácsi közigazgatása

vagy a Városházán működő Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Irodánál kezdeni. A Közlekedési Osztály feladatainak körébe a közlekedési, mélyépítő, víz- és csatornázási vállalatok irányításán túl az ezzel összefüggő hatósági ügyek intézése került. Feladatkörét utóbb a Közlekedési Igazgatóság vette át. Iratanyaga szórt: vállalati ügyeket, tervberuházási, statisztikai és személyi anyagot éppúgy tartalmaz, mint a hidak, aluljárók, felüljárók, alagutak építésére és karbantartására vonatkozó iratokat, vagy a villamos és autóbusz-közlekedéssel kapcsolatos ügyeket. Az Oktatási Osztály alapvetően az általános- és középiskolák, óvodák és napközi otthonok irányítását, a tanerők személyi ügyeit vezette. Ide kerültek a levéltárakkal és múzeumokkal kapcsolatos ügyek, a sportügyek, továbbá (hivatalosan 1954-től) a gyámhatósági feladatok jelentős része. A levéltárba került anyagának túlnyomó többségét a személyi ügyek (kinevezések, áthelyezések) teszik ki, továbbá az egyes iskolákkal, alapítványokkal, sportlétesítményekkel kapcsolatos ügyek. A Népművelési Osztály hatáskörébe az iskolán kívüli népművelési munka irányításával, a főváros kezelésében levő színházak és szórakozóhelyek működésének felügyeletével, az emlékművek felállításával és karbantartásával, utcanév-elnevezésekkel kapcsolatos ügyek kerültek. Levéltárba került iratanyaga 1950/51-ből a legtekintélyesebb, ezt követően nagyon hézagos. A Közegészségügyi és Népjóléti (1951-től Egészségügyi) Osztály feladatkörébe került az egészségrendészet, a kórházak és egészségügyi intézetek, a szociális és egyéb gondozási célokat szolgáló intézmények felügyelete. A gyámhalósági feladatok közül itt intézték a három éven aluli, illetve képzetlen, fogyatékos, gyógyíthatatlan betegek ellátásával kapcsolatos ügyeket is. 1951 -ben a szociálpolitikai feladatokat elvileg az Igazgatási Osztály hatáskörébe utalták, ám a fővárosban továbbra is az Egészségügyi Osztály intézte ezeket. Az osztály levéltárba került iratanyagának túlnyomó többségét a személyi ügyek teszik ki, emellett az egyes kórházaknak irányításával, továbbá a szeretetotthoni felvételekkel, a hadi- és nemzeti gondozási ügyekkel, kegydíjakkal, segélyekkel kapcsolatban keletkezett iratok száma jelentős. A Munkaerő-gazdálkodási Osztály ügykörébe az ipari tanuló iskolák és tanulóotthonok feletti tanügyi igazgatás, a munkaerő-feleslegek nyilvántartása, elosztása, munkába állása került, továbbá a munkaerő-közvetítő szervek felügyelete. Iratanyaga nem került a levéltárba.