Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Az ostromtól a levéltár államosításáig

része nem a levéltár őrizetében, hanem a központi irattáréban volt, s még sokáig — a szabályrendelet értelmében — ott is kellett volna maradnia. Másrészt azért nem, mert a Bazilikában szorongó anyag raktárhelyiségei is nagyrészt elpusztultak. Ráadásul a levéltárnak az újabb rendelkezések értelmében jelentős mértékben bővült a gyűjtőköre. Az 1943-as szabályrendelet szerint ugyanis ezután már nem csak a központi szervek iratait, hanem a különféle városi intézmények és intézetek, valamint a kerületi szervek korábbi anyagait is a levéltárnak kellett őriznie, továbbá az újsütetű igazoló bizottságok terjedelmes iratait is át kell vennie és kezelnie. 1945^16-ban a főlevéltáros tevékenysége jórészt abban merült ki, hogy a polgármestert állandóan győzködte annak érdekében, hogy a levéltár visszakaphassa régi raktárait.

113 A régi jogosultságra és a helyszűkére való hivatkozás nemigen hatott a városvezetésre, ám Kovács Lajos a fővárosi autonómia további csorbulásának lehetőségét is megpendítette, mire az illetékes ügyosztály végre hozzálátott a városházi keresztszárny újjáépítéséhez. A főlevéltáros beadványában arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, mely egy „esetleges" levéltári törvény megszületésekor fenyegetné a székesfővárost, ha az addig nem biztosítaná a levéltári működés feltételeit. (A nem sokkal később megalkotott törvény lehetővé is tette azután — igaz, törvényhatósági kezdeményezésre — törvényhatósági levéltár iratanyagának állami kezelésbe vételét.)

114 Hogy a helyreállítási munkálatok megkezdésében mennyit nyomtak a latban a főlevéltáros érvei, nem tudjuk, mindenesetre 1947 tavaszán nagy nehezen hozzáláttak a munkához.

115 113 BFL IV. 1418. d. 4. doboz. 630/1946. május 22.; 1000/1946. augusztus 30. kelt lev. számok. 114 1947:XXI. tc. 25. §. (1) 115 BFL IV. 1418. d. 4. doboz 1476/1946. december 17. kelt lev. sz.