Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
Gárdonyi Albert és Budó Jusztin főlevéltárossága
szovjet előrenyomulás során a Városháza Károly körúti frontja és a hatalmas épület keresztszárny-része a gránáttűz nyomán kigyulladt, s 17-ről 18-ra virradó éjjel teljesen kiégett. Az itt lévő központi irattári és részben levéltári anyagok csaknem teljesen megsemmisültek. Szomorú paradoxonképpen, míg az ügyosztályokon maradt iratsorozatok közül több átvészelte az ostromot, éppen a központi irattár és a levéltári helyiségek nem voltak képesek megfelelni őrző funkciójuknak, így például teljes épségben fennmaradt a központi irattárnak át nem adott I-III. ügyosztályi teljes iratanyag, míg az 1927-től odautalt többi ügyosztályi iratsorozat — a IX. ügyosztály kivételével — csaknem teljesen megsemmisült. Nem állta a megpróbáltatást a levéltári páncélszoba sem. A „tűzbiztos" helyen tárolt jogbiztosító okmánytár ugyanis — benne többek között az egyesületi alapszabályok, az alapítványi okiratok gyűjteményeivel — teljesen elégett. A levéltári raktárakban visszahagyott iratokkal is végzett a tűzvész, így a katonai és illetőségi ügyosztályi iratok—melyeket oly gonddal és annyi energiát belefektetve selejtezgettek évtizedekig —, a mérnöki hivatal levéltára, a közigazgatási bizottság anyagai 1903-ig, aXX. századi választói névjegyzékekés iratok, valamint a levéltár irattára is mind megsemmisült. Elpusztult az egyházi és világi anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye és iratai, a vízjogi törzskönyvek. Az 1945 végéig tartó kárfelmérés nyomán a főlevéltáros a levéltári anyag 20-25%-os pusztulásáról tett jelentést az Országos Levéltárnak. 109 Végül is csupán az az iratanyag vészelte át a háborús pusztítást, amelyet a Bazilika altemplomába menekítettek. Ha az iratokat nem költöztették volna át, a főváros történetére vonatkozó dokumentumokra újból a teljeskörű pusztulás várt volna, mint 1686-ban, a Buda visszavívásáért folyó harcok idején. Ennek elhárításában a levéltár 109 BFL XXI. 516. 17. tétel. 24/1945. március 3. kelt lev. sz.; 995/1945. november 3. kelt lev. sz.
