Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Gárdonyi Albert és Budó Jusztin főlevéltárossága

Levéltári létszám 1912-1924 között 1912 1917 1918 1924 Főlevéltáros 1 1 1 1 LEVÉLTÁRI SZAK 3 5 7 2 KEZELÉSI SZAK 5 3 3 3 Összesen 9 9 11 6 A végleges állásokat érintő 1923-24-es három fős létszámcsökkentés után ugyanis előállott az az addig példátlan helyzet, hogy levéltárosi besorolású hivatalnok nem is volt a levéltárban. A főlevéltáros ekkor a kezelői szakba tartozó egyetlen allevéltárosra és két levéltári tisztre, valamint három ideiglenes hivatalnokra támaszkodva igyekezett megbirkózni a töméntelen adminisztratív munkával. A helyzet 1926-tól valamelyest javult, mert a levéltárban ismét volt allevéltáros, aki helyettesítette a főlevéltárost, s a fizetéseket is rendezték. Addig a levéltári szak alkalmazottai fizetés tekintetében a legtöbb szakhivatallal szemben hátrányos helyzetben voltak, ami ellen a főlevéltáros többször is felemelte a szavát.

93 A levéltár nem túlságosan nagy városházi megbecsültségére utal, hogy a tízes években például a főlevéltáros — noha a székesfőváros egyik választott főtisztviselője volt—azonos fizetési besorolásban volt a II. osztályú tisztiorvossal vagy a statisztikai hivatali titkárral. Ez a helyzet 1926-ban változott meg. Ekkor került a főlevéltáros a tanácsnokokkal és a többi választott főtisztviselővel azonos fizetési osztályba, s a levéltár többi szakalkalmazottjának fizetése is ennek megfelelően emelkedett. Ekkor alakult 93 BFL IV. 1418. a. 1. doboz. Gárdonyi Albert, a levéltár létszámviszonyairól. 1915. január 14.; Emlékirat a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövettségéhez. 1928. november 12.