Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Toldy László főlevéltárnoksága

Toldy László főlevéltárnoksága Az első budapesti főlevéltárnok javaslatai révén a város vezetői lassan a tudatára ébredtek, hogy a levéltár anyaga történeti forrásbázis. Amikor megválasztották Erdei Henrik utódját, már ez volt a leglényegesebb szempont. A közgyűlésben a szemléletváltozást az igen befolyásos Országh Sándor bizottsági tag indítványa jelezte. A levéltárról kialakított addigi felfogással szakítva, Országh „tudományos míveltséggel rendelkező egyén " alkalmazásának szükségességét hangsúlyozta, aki — ahogy „Európa mívelt államainak nagyobb városaiban", például Bécsben a gyakorlat mutatja — „a levéltárban rejlő történelmi kincsek emelésére (sic!), s így a helyi történet írására is" képes. Országh azzal érvelt, hogy „Budapest főváros is oly levéltárral és történelemmel bír, melynek kiaknázására legalábbis oly tudományos míveltséggel rendelkező egyén szükséges ", aki a két évvel korábban alkotott képesítési törvény (1883:1. tc.) rendelkezéseinek az Országos Levéltár vonatkozásában megfelel. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a tanács az illetékes bizottság meghallgatásával terjesszen elő javaslatot a „főlevéltárnoki állomás minősítvénye és a fokozott igényeknek megfelelő díjazása tárgyában ".

50 Hogy az új koncepció egyben szemléletváltozást is jelentett, s nem csupán elszigetelt egyéni kezdeményezéssel állunk szemben, mutatja az a tény, hogy a főváros illetékes fórumai (tanács, szervezési szakbizottmány, közgyűlés) az indítványban foglaltakat fenntartás nélkül magukévá tették.

51 Ezek a szempontok határozták meg a főlevéltárnoki ,,állomás"-ra kijelöltek személyét, s a velük szemben támasztott Kezdeményezés a tudományosság érvényesítésére Követelmények a főlevéltárossal szemben 50 BFL IV. 1409. b. 5396/1885 ein. lt. sz. Dr. Országh Sándor bizottsági tag szeptember 30-án kelt indítványa (741/1885. kgy. sz.).