Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A három város - Pest

A levéltár „egyszemélyes hivatal''-jellegére, a levéltárnok kulcsszerepére, valamint effektív munkavégzésére és túlterheltségére utal az a körülmény is, hogy ő és helyettese még vasárnap délelőttjét is rendszerint a hivatalban volt kénytelen tölteni, ha becsülettel el akarta látni feladatát.

28 A levéltári segédek és a díjnokok ünnepnapi beosztása viszont már — tanácsi határozat értelmében — nem volt lehetséges.

29 Az abszolutizmus A tanácsi nyilvántartás 1848-as átalakítása után 1850-ben időszakának újabb reform következett, amellyel a tárgykörök szerinti nyilváltozásai vántartásról a mai hivatali iratkezelés alapját is képező generális, sorszámos iktatásra tértek át. Ezt egészítették azután ki 1856-ban a kútfő-tételes irattározás bevezetésével. Az 1850. évi reform azonban jelentős mértékben nem javíthatott az iratkezelés színvonalán, mert a levéltár tevékenységét ettől fogva szinte állandóan érték kifogások, főként amiatt, hogy az előiratokat nehéz volt megtalálni. 1851-ben például a községtanács — „az irattár mindinkább célszerűtlennek bizonyult kezelése gyökeres átalakítást igényelvén " — a levéltár rendezése ügyében választmányt küldött ki. A levéltári hivatal négy hónap haladékot kapott a kölcsönzésre kiadott iratok előteremtésére, azzal, hogy ellenkező esetbena hivatali személyzetnekfizetése is meg fog azontúl szüntettetni".

30 27 Ld. a 24. sz. jegyzetet! 28 BFL IV. 1221. 17.004/1847. szeptember 23. Szén József levéltárnok a levéltár tanácsi osztályába egy alkalmatos és szorgalmatos egyént, mint levéltári hivatali állandó gyakornokot rendeltetni alázatosan kér. 29 BFL IV. 1221. 16.059/1847. szeptember 9. Szén József levéltárnok az iránt határozatot hozatni kér, váljon a segédeknek ünnep és vasárnapokon is hivatalban megjelenni kötelességük-e? 30 BFL IV. 1221. 11.092/1851. A július 23-án Pesten tartott községi tanácsülés jegyzőkönyvének kivonata.