Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A három város - Óbuda

A főjegyző negyvenes éveiből találunk. 1842-ben ugyanis tanácsi határomegbízatása zat születik a községi levéltárban tapasztalt hiányok felméréséről, melyet a következő évben kiküldött városi jegyzők vezetésével végeznek el. Ezt követően kerül az egyik jegyző — alighanem a főjegyző — irányítása alá a levéltár.

18 1861-től ez a személy Harrer Pál volt — Hairer Ferencnek, a későbbi híres székesfővárosi tanácsnoknak az édesapja —, aki főjegyzőként 1871 -ig irányította a levéltári teendőket, majd akit egy évvel később a város — utolsóként — polgármesterének választott.

19 A főjegyző az utolsó időszakban mondhatni testközelből intézte az adminisztráció ügyeit, hiszen 1867-ben a tanács engedélyezte számára, hogy — a hivatali helyiségek szűkös volta ellenére — a Városházán lakjék.

20 Ebből az időszakból való az a különös adatunk is, mely szerint a bíró indítványára a levéltári helyiségben a fontosabb okmányok tűzbiztos megőrzése végett a tanács szekrényt építtetett, mégpedig — téglából.

21 18 Uo. 367. p. 19 Vö.: Magyar Életrajzi Lexikon. Szerk.: Kenyeres Agnes. Bp., 1967. 1. köt. 678. p. 20 BFL V. 1. a. 2939/67. tan. ül. jkv. sz. 21 BFL V. 1. a. 2374/64. tan. ül. jkv. sz.