Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A három város - Buda

Noha a levéltárak ekkoriban még elsődlegesen irattári funkciót láttak el, létezett már a kettő közötti jelentéskülönbség is. Erre utal a budai főlevéltárnok megjegyzése, miszerint a városi levéltár olyan súlyos helyzetben van, hogy ezen viszonyok még egy irattár „kellékeihez" is elégtelenek. Főlevéltámoki Erdei Henrik a helyzet felvázolása után a korábbi jelenjavaslatok téséhez hasonló javaslatokat tett. Ismét megfogalmazta azt az általános érvényű követelményt, hogy a kezelési rendszer nyugodjon gyakorlati elveken és lehetőleg egyszerű legyen. A főlevéltárnok a levéltár jogbiztosító, őrző funkcióját felismerve indítványozta, hogy az úgynevezett „nagyobb fontosságú okmányokat" -— pl. szerződések, kiváltság- és alapítólevelek, szabály- és végrendeletek stb. — az általános regisztratúra-anyagtól különítsék el, és őrizzék szigorúbban. E gyűjtemény létrehozásának szándékában már egyértelműen megfigyelhető a történeti szempont jelentkezése is.

14 A viszonyokra jellemő, hogy a városi tanács a belügyminiszterhez felterjesztett jelentéséből egyszerűen kihagyta a főlevéltárnok rendkívül kedvezőtlen megállapításait a levéltár viszonyairól. A fogalmazványi íven Házmán Ferenc főpolgármester az inkriminált részeket egy tollvonással kiiktatta, s így a Belügyminisztérium a budai levéltárról csupán annyit tudhatott meg, hogy az archivumnak nincsenek szabályutasításai. E tárgyban az egyik városi albizottság fog majd tervezetet készíteni az általános szervezési szabályzat részeként.

15 14 BFL IV. 1002. tt. 13.262/1870. november 13. Erdei Henrik főlevéltárnoknak a levéltárra nézve érvényben lévő utasítások tárgyában. 15 BFL IV. 1002. tt. 16.473/1870. november 14. Buda főváros felterjesztése a belügyminisztériumhoz a levéltári kezelés tárgyában.