Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A három város - Buda
meghatározott, általános tárgykörök alá sorolták be és helyezték el az egyedi tárgyú iratcsomókat, addig ezen utóbbi rendszerben nem kerülnek egymás mellé az adott ügykörcsoport ügyiratai, hanem azok elszórtan találhatók a regisztratúrában. Az egy ügy - egy iratcsomó elve az iratszerelések alkalmával elkövetett mulasztások és következetlenségek, valamint a folytonos szempontmódosulások nyomán azonban nem valósulhatott meg. Ezzel együtt is azonban a főlevéltárnok által fenntartani kívánt rendszer az adott körülmények között a legmegfelelőbbnek tűnt. 13 A levéltár belső A városegyesítés előtti évek levéltári viszonyaiba enged viszonyai, némi bepillantást Erdei Henriknek az a másik jelentése is, állapotrajz amellyel a Belügyminisztériumnak az ország törvényhatóságaihoz intézett körkérdésére válaszolt. A minisztérium azt igyekezett megtudni, hogy milyen viszonyok között, milyen szabályrendeletek és kezelési utasítások alapján működnek az önkormányzati levéltárak. A főlevéltárnok jelentéstervezetében igazán nem fukarkodott az önbírálatot is tartalmazó megjegyzésekkel. Megállapítása szerint Buda város levéltárának állapota nem volt olyan, hogy a többi levéltár számára mintául szolgálhasson. A régebbi iratanyag „chaoticus rendetlenségben, összehalmozottan, helyes jelzés nélkül" található. A lajstromok és mutatók vagy hibáznak vagy hiányosak, a kezelési rendszer pedig — a korábban jelzett okok miatt — „célszerűtlen ". Az iratanyagról leltárat sohasem vettek fel, s a levéltárnokok anélkül jöttek, s mentek, „hogy az egyik valamit átadott, a másik pedig valamit felelőssége alá vett volna". Mindezen állapotoknak részben oka, s egyben következményes tünete volt, hogy írásba foglalt utasítás a levéltár ügyviteléről és szervezetéről — természetesen — nem létezett. 13 BFL IV. 1002. tt. 11.727/1869. augusztus 28. Erdei Henrik főlevéltárnok jelentése a városi levéltár rendezése iránt.
