Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A levéltár államosítása

hálózat megszervezéséig — úgymond — a törvényerejű rendeletben meghatározott feladatok ellátásával az addig „közlevéltár" néven továbbfunkcionáló egykori törvényhatósági, illetve tanácsi levéltárakat ruházta fel.

140 Elnevezés A fővárosi levéltár tisztázatlan j ogi helyzetét az intézmény elnevezésének bizonytalansága is tükrözi. 1950-es „megszüntetésétől" kezdve az 1952-ig tartó árnyéklétében — amikor is az1. sz- Állami Levéltár" nevet kapta — volt „Budapest Főváros Levéltára", „Fővárosi Levéltár", majd „Fővárosi Közlevéltár" is. Az elnevezésbeli bizonytalankodás természetesen nem jelentette azt, hogy az intézmény állami tulajdona, irányítása és az ebből fakadó teljes függőség egy percig is kétséges lehetett volna. Intézményi Noha a törvényhatósági időszakban a levéltár szabályrenönállóság hiánya deletileg biztosított „önállósága" is csupán szervezeti különállástjelentett (hiszen a főlevéltárosnak nem volt önálló utalványozási, munkáltatói joga, és a munkaprogram végleges megállapításáról is a polgármester mondta ki a végső szót), 1950 után azonban a helyzet még csak „fokozódott". Állami levéltári Az új rendszerben ugyanis a Levéltárak Országos Közfőhatóság pontja (LOK) nem csupán felügyelte a levéltár tevékenységét, hanem a negyedéves munkatervek jóváhagyásával s egyéb direkt utasításokkal irányította is. A LOK területi referense állandó munkakapcsolatban állott a levéltárral, részt vett a levéltár munkaértekezletein, s közvetlen instruktori tevékenységével sokszor háttérbe szorította magát a levéltár vezetőjét is, akit ekkortól kezdve már igazgatónak neveztek.

141 Megváltozott A levéltári törvényerejű rendelet legsúlyosabb rendelkefeladatkör zése az volt, hogy a levéltárat tisztán területi alapon működő 140 BFL XXI. 516. 864-0111/1952. K. M. sz. utasítás. 141 BFL XXI. 516. Baraczka István félhivatalos iratai 5. cs. Javaslatok a LOK tudományos osztálya 1954. évi tervéhez, é. n.