Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A három város - Buda
Levéltárnoki kezdeményezések az iratanyag rendezésére Részletes hivatali utasítás Pscherer, az adatok tanúsága szerint, kulcsszereplője volt az eljárásnak. A kamarához intézett beadványban ő maga kért megbízatást a levéltári anyag rendezésére, kapcsolódva a királyi biztosnak az iratkezelés szabályozását előíró rendelkezéséhez. A szabad királyi város erőteljes kamarai függőségére utal, hogy Pscherer irodatisztet — aki beadványában szabályosan feljelentette a városi tanácsot az iratkezelés rendezésének elodázása miatt — semmilyen hátrány nem érte ezért, sőt megjutalmazták. Hogy nem egy ellenszenves törtetővel, hanem fokozott rendérzékkel megáldott, ügybuzgó hivatalnokkal van dolgunk, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megválasztása után nyomban munkához látott, s it' 1 — '.St éves íevéltámokoskodása alatt részben tárgyilag, részben formális ismérvek szerint rendezte a legrégibb helytartótanácsi és kamarai iratokat, s mutatókönyveket készített hozzájuk. 9 Míg az ügyvitelre és az iratkezelésre, irattározásra vonatkozóan már a kancellária számára 1737-ben kiadott utasításban is találhatunk — mint feljebb utaltunk rá — levéltártörténeti szempontból figyelemre méltó adatokat, Pscherer kinevezése után a külön levéltárosi feladatkört önálló hivatali utasítás körvonalazta. Ez hat pontban foglalta össze a városi levéltáros legfőbb feladatait: 1. A levéltáros tisztelettel tartozik a tanács minden tagjának és ajegyzőnek. 2. A város iratait a felsőbb hatóságok és bizonyos tárgycsoportok, illetőleg irattípusok szerint úgy rendezi és regisztrálja, hogy azok hosszabb keresés nélkül is megtalálhatók legyenek. 3. A regisztrum vezetését úgy folytatja, hogy minden irat a megfelelő polcra és számra kerüljön. 4. A város és a tanács jogait titokban tartja, a rájuk vonatkozó iratokat sem eredetiben, sem másolatban nem adja ki. 9 Gárdonyi, 1942-45. 191-192. pp.
