Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Zala megyei Levéltár / Turbuly Éva

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR 8901 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Zala megye levéltára 1732-ben, a zalaegerszegi vármegyeháza elkészültével jött létre. A felszabadulást követő társadalmi változások következményeként számos család és egyházi intézmény iratanyaga is a levéltár gondozásába került, amely így 1240-től napjainkig őrzi a megye változó területén működött és működő megyei, járási, városi és községi szervek és tisztviselők, bíróságok, családok, testületek, intézmények, személyek és gazdasági szervek iratait. ZALA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA IV. 1 ZALA MEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI Zala megye a török uralom alatt részben hódoltsági terület volt (Kanizsa és környéke), részben a királyi Magyarországhoz tartozott. 1595 és 1715 között Somogy megyével egyesítették. Az önkormányzat a 16—17. században folyamatosan működött, annak ellenére, hogy a török közelsége komoly gondokat okozott. Éppen emiatt a közgyűléseket gyakran tartották a megye területén kívül, legtöbbször Vasváron és Körmenden. Valószínűleg ez az oka annak, hogy 1716-ig mindössze 3 kötetnyi jegyzőkönyv és 8 doboznyi irat maradt fenn, ez utóbbiak többsége is az 1700 utáni évekből. a) Közgyűlési és részgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla congregationum) 1555-1848 19,8 fm 1683-1699 5 pag. 1555-től 1678-ig két kötetnyi közgyűlési bejegyzés található. Az ezt követő időszak jegyzőkönyve valószínűleg elveszett, így 1716-ig a közgyűlési iratok között talált fogalmazvámyokból állt össze egy 218 oldalas leszámozott, de össze nem fűzött irategyüttes, amely 1709-ig összesen 10 gyűlés anyagát tartalmazza, majd 1710-től csaknem folyamatos. Az 1683 és 1699 közötti évekből két bejegyzés olvasható. 1692. augusztus 21-én a Caraffának írott válaszlevélben kéri a megye, hogy ne terheljék túl fuvarral, mivel az újoncok Váradra szállítása amúgy is nagy terhet jelent. Ezt követően Takó György szolgabírót és Vinkovics János harmincadost küldik katonai elszámolásra Frischenhausen hadbiztoshoz. 1693. március 2-án Sümegen foglalkoznak a beszállásolt katonaság porciója és a katonai kihágások ügyében kiadott királyi rendelettel. Ugyanakkor Batthyány Ádám főkapitány kér munkásokat és szekereket a megye erődítményeinek a javítására. A bejegyzések nyelve latin. A gyűjtemény lajstrom és mutató segítségével kutatható. 267