Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

számadásokat. A városi magisztrátusoknak minden fontosabb ügyben jelentést kellett küldeniük az adminisztrációhoz. A városi igazságszolgáltatásra is meghatározó befolyása volt az adminisztrációnak. A városok csak polgári ügyekben hozhattak jogerős ítéleteket, büntető ügyekben szükség volt a kamarai adminisztráció megerősítésére. Magát a peres eljárást is az adminisztráció szabályozta. A városi bíróságtól mindkét városban az adminisztrációhoz, végső fokon pedig a bécsi kamarához lehetett fellebbezni. Buda és Pest polgárságában hamar feltámadt az a törekvés, hogy megszabaduljanak a kamarai adminisztráció fennhatóságától. Buda követei ugyanis az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen ráébredtek arra, hogy városuk helyzete mennyire megalázó hajdani szabad királyi városi státusához képest, s ezután mindkét város azonnal kérte az uralkodótól régi jogaiba való visszahelyezését. Ezt azonban csak hosszú évek küzdelmei után és nagy anyagi teher vállalása árán sikerült elérniük. (Buda 8600 ft, Pest 6400 ft fegyverváltság kifizetésére kötelezte magát.) I. Lipót Budát és Pestet 1703-ban kiadott kiváltságlevelével ismét szabad királyi várossá tette. A két város 1705-ben, a fegyverváltság kifizetése után ténylegesen a szabad királyi városi jogok élvezetébe lépett. Az országgyűlésen való részvétel, s az önkormányzati jogok mellett megkapták a telekkönyvezés és a tekintélyes telekkönyvi jövedelmek beszedésének, valamint a kisebb királyi haszonvételek beszedésének jogát is. így Buda és Pest tulajdonképpen kivétetett a kamarai adminisztráció fennhatósága alól, s a többi szabad királyi városhoz hasonlóan a magyar kamara felügyelete alá került. A kamarai adminisztráció működési területe már 1703-tól kezdve leszűkült a Rákóczi-szabadságharc eseményei következtében. 1709-ben királyi rendelet megszüntette a budai kamarai adminisztrációt és ezzel végetért az újszerzeményi területek legnagyobb részének nem magyar hatóságok által történő igazgatása. A magyar kamara a volt adminisztráció területén — a vissza nem csatolt részek kivételével — kamarai inspektorátust állított fel, amelynek hatáskörébe csupán a kincstári gazdálkodás tartozott. A megszűnt kamarai adminisztráció iratanyagát a magyar kamarának a bécsi udvari kamarához kellett volna eljuttatnia. Mivel a magyar kamara erre nem volt hajlandó, 1717ben az udvari kamara beleegyezett abba, hogy az adminisztráció iratait Pozsonyba vigyék és ott a magyar kamara számvevőségén rendezzék, lajstromozzák és őrizzék. 1755—56-ban a magyar kamarai archívum megszervezésekor azután az egész anyagot az archívumnak adták át, kivéve a bécsi kamara által bekért számadásokra vonatkozó iratokat. Ebből az iratanyagból későbbi selejtezések során megsemmisült a kamarai adminisztráció számvevőségébe tartozó anyagnak, valamint a vidéki hivatalok iratainak nagy része. A kamarai adminisztráció iratanyagából sok értékes irat, főként összeírás a magyar kamara archívumába került. A budai telekkönyvi hivatal által készített telekkönyveket még 1705-ben átadták Buda és Pest városának, s ezek ma is a két város levéltárában (amelyet Budapest Főváros Levéltára őriz) találhatók. A budai kamarai adminisztráció neve alatt őrzött iratanyag tehát majdnem kirázólag a budai központ, az adminisztrátor kancelláriájának iratait tartalmazza. De még így is ez az 73